A 10. Adventi Könyvvásáron mutatták be december 14-én a kolozsvári Erdélyi Hagyományok Házában a Szent László koronája című tanulmánykötetet, amely idén ősszel jelent meg az Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában. A rendkívül igényes kivitelezésű könyv egyfajta folytatása a Lovagkirály címet viselő, két kiadást is megért kötetnek, ezúttal viszont a hangsúly a Szent László királyhoz köthető épületekre és azok díszítéseire helyezik túlnyomórészt, de a tanulmányok fontos adalékkal szolgálnak a korabeli történelmi viszonyok megismeréséhez, valamint a szent király halála utáni, a személyét övező Európa-szerte elterjedt kultusz kialakulásáról és fennmaradásáról gazdagodhat információkkal az olvasó.

A kolozsvári bemutatón a könyv szerkesztője, Kollár Tibor, valamint Weisz Attila művészettörténész és Lupescu Radu történész vettek részt, utóbbi két szakember a kötetben egy-egy tanulmány szerzője. Ha pedig már a tanulmányokról van szó, akkor el kell mondanunk, hogy ezek többnyire a Kárpát-medence különböző településein a közelmúltban lezajlott, vagy épp jelenleg is zajló régészeti feltárások, templomi restaurálások stb. révén előkerült új tárgyi emlékeket, falfestményeket helyezik a fókuszba. Lupescu Radu például a kolozsmonostori apátsági templom középkori építéstörténetéről értekezik, míg Weisz Attila a homoróddaróci templom építéstörténetéről és az itt feltárt Szent László-legenda freskóiról. Emődi Tamás három tanulmánya fontos részét képezi a kötetnek, különös tekintettel az Árpád-kori váradi püspöki székhely épületeiről szóló írása.

Az összesen 15 tanulmányt tartalmazó új Szent László-tanulmánykötetről és annak fontosságáról Kollár Tiborral, a könyv szerkesztőjével beszélgettünk, aki a Szent László koronája keletkezéstörténetéről a következőket mondta:

A Szent László-emlékévvel kezdődött 2017-ben az a folyamat, amelynek eredményeképp Szent László-örökségút is létrejött, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően, amikor is különböző helyszíneket választottak ki, ahol templomokat újítanak föl, mint például Maksa, Szacsva, illetve a bihari várban is régészeti ásatások kezdődtek, tehát sokrétű folyamat, amely magában foglalja az épített örökség védelmét, az ismeretterjesztést művészettörténeti, régészeti és építészettörténeti dolgozatok közlése révén.Megpróbáltunk a lehető legjobb szerzőktől, a legmagasabb színvonalon, írásokat kinyerni, amelyek viszont reményeink szerint elérik a nem szakértő, tágabb közönség ingerküszöbét is. Ugyanakkor arra is nagy gondot fordítottunk, hogy a könyvben fellelhető képanyag is gazdag legyen, hisz ilyenformán még inkább bevonzza az érdeklődőket, akik esetleg a képek láttán veszik a fáradságot és elolvassák a szöveget is.

– Ha jól értettem, akkor nem ez volt az első „mérföldkő”, hanem korábban is szerkesztettél már hasonló tanulmánykötetet…

– Lovagkirály címen adtuk ki az első könyvet, aminek készült egy második, átdolgozott kiadása is, a Szent László koronája pedig a sorban a harmadik, tulajdonképpen a második olyan önálló kötet, amely először itt publikált tanulmányokat tartalmaz. A Lovagkirály első kiadása olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy egy átdolgozott és bővített kiadással jelentkeztünk néhány évvel ezelőtt, és most jelent meg, kétéves előkészítő munka után ez a könyv, amelyet most már kézben tarthat az olvasó is.

– Ha már az előkészítő munka került szóba, akkor kérlek, beszélj magáról a munkafolyamatról is, hogyan zajlott ez az egész?

– Van egy csapat, amellyel szívesen dolgozom. Ennek a csapatnak része maga a könyvtervező, Környei Anikó, aki a Szép Könyv verseny zsűrijének is tagja, ugyanakkor a fényképek készítője, aki nem más, mint Mudrák Attila, aki Magyarország egyik, ha nem a legjobb épület- és műtárgy-fényképésze. Ez ugye a technikai rész, a könyv fizikai kivitelezését köszönhetjük nekik. Ami a tartalmi részt illeti, azt gondolom, hogy nem szerénytelenség kijelenteni, hogy a legjobb szerzők írtak ebbe a könyvbe, akik a maguk területein – építész, régész, művészettörténész, falképrestaurátor stb. – szaktekintélyek. A témák egyrészt adódnak, mert olyan új kutatási eredmények születtek a régészeti ásatások, a falképkutatások, restaurálások révén, amelyek a Szent László-tematikához szervesen kapcsolódnak és mindenképp érdemes ezeket a szélesebb közönséggel is megismertetni.

– Milyen visszajelzések érkeztek a Szent László-témakör és az első két kötet kapcsán? Nagyon leegyszerűsítve, mit mond nekünk, laikusoknak ez az amúgy rendkívül gazdag és sokrétű Szent László-örökség?

– Kezdjük talán azzal, hogy tudunk-e még újat mondani Szent Lászlóról? Nagyon nagy az időbeli távolság, régen élt hozzánk képest, és nagyon nehezen megfogható, gyakorlatilag csak a régészeti ásatások alkalmával előkerülő tárgyak állnak rendelkezésünkre. Én is azt hittem, miután túl voltunk az első köteten, valamint annak bővített kiadásán, hogy gyakorlatilag elmondtunk mindent, amit szerettünk volna. Viszont a mostani könyv szerkesztési és kivitelezési folyamatát követően azt mondom, hogy jelenlegi tudásunk szerint akár még három ilyet is ki tudnánk adni, akár még ad absurdum, izgalmasabb témákkal is, mint amik itt vannak. Ez azt mutatja, hogy mennyire jelentős most Szent László, és hogy micsoda kultusza volt akkor. Arra a kérdésre, hogy a ma emberének mit tud mondani Szent László, elég, ha csak arra az eseménysorra gondolunk, amit a Szent László-legenda freskóin látható: a váradi püspök lányát elrabolja a keleti nomád népség, amely veszélyezteti az országot, a kereszténységet. Ezzel meg kell ütközni, és a falképek látványos csatajeleneteket tárnak elénk, ahol a szent király serege megütközik ezekkel a nomád hódítókkal. Bizonyos legendaábrázolásokban ráadásul maga Szűz Mária teszi a király fejére a koronát, ezt is figyelembe vettük amúgy a kötet címválasztásánál. Tehát egy isteni tulajdonságokkal felruházott magyar király küzd a nomádokkal, besenyőkkel, kunokkal, tatárokkal, ez tetszés szerint behelyettesíthető. Érdekes továbbá, hogy még ez az isteni tulajdonságokkal felruházott király is egy esendő hajadon lány segítségére szorul, hisz ez a lány vágja el az ábrázolások többségében a kun harcos Achilles-ínát és csak így győzedelmeskedik a király. Látjuk tehát ma is, hogy mennyi izgalom, mennyi látvány és olyan történet van itt, amit ma is nagyon szeretünk. Az a csoda, hogy ezt a Szent László-legendakört filmsorozatban még nem dolgozták fel eddig, hogy csak egy példát említsek. A ma emberének közvetített üzenet rendkívül sokrétű: sodró lendület, izgalom, dinamika, női egyenjogúságtól kezdve a hőskultuszig, minden benne van, ami történelmi kortól függetlenül érdekli az embereket.

– Amennyiben folytatjátok ezt a munkát, akkor mi következik Szent László koronája után?

– Szent László országa. Terveink szerint azokat a jelentős építészeti alkotásokat mutatjuk be a következő kötetben, amelyek fontos szerepet játszottak Szent László korában, de mára már nem mindegyik maradt fenn. Ilyen például az elpusztult váradi székesegyház, amelyről egyre bővülő ismeretekkel rendelkezünk a régészeti ásatásoknak köszönhetően. Másrészt említhetem itt a székelyföldi Agyagfalva restaurálásra váró templomát is, ahol a feltárások nyomán előkerült egy új Szent László-legendaábrázolás, új részletekkel, új látványelemekkel, tehát rengeteg olyan dolog van még, amiből bőven összeállíthatunk további tanulmányköteteket.