Sok évszázados értékeket rejt a felújított agyagfalvi református templom
Hatéves felújítási folyamat végéhez érkezett az agyagfalvi református gyülekezet. A székelyföldi település középkori eredetű temploma teljes körű helyreállításon esett át, így a jövőben méltó körülmények között őrizheti a benne rejlő, több évszázados kulturális és művészettörténeti értékeket. A megújult istenházát augusztus 23-án avatják fel.
A gyülekezet közel hat éven át nélkülözte templomát. A felújítás 2020-ban kezdődött, majd 2023-ban kapott új lendületet, amikor az épület bekerült az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) által finanszírozott örökségvédelmi programba. A támogatás elnyerésében fontos szerepet játszott a templom Szent László-legenda emlékét őrző falfestménye, amely azonban csupán egyike a feltárt művészettörténeti értékeknek.

A helyreállítás folyamatát és eredményeit csütörtökön helyszíni sajtótájékoztatón ismertette Kászoni Szilárd lelkipásztor. Mint hangsúlyozta: a felújítás során kiderült, hogy a jelenlegi templom helyén már a 12. században is állt egy Árpád-kori templom, ami a térség korai keresztény múltjának fontos bizonyítéka. A mai épület legkorábbi részei a 13. századból származnak, falain középkori vakolatmaradványok, lőrésablakok és különböző építési korszakok nyomai maradtak fenn.

A templom legjelentősebb művészettörténeti értékei közé tartoznak a feltárt falképek. Különösen fontos a Szent László-legenda egy töredéke, amely végül lehetővé tette, hogy az épület bekerüljön a PNRR keretében finanszírozott, Szent Lászlóhoz kapcsolódó örökségvédelmi programba. Az innen elnyert mintegy kétmillió eurós támogatás tette lehetővé a teljes körű helyreállítást.
A lelkipásztor szerint a restaurálás egyik legnagyobb szakmai kihívása az volt, hogy a templom különböző történelmi korszakai egyszerre váljanak láthatóvá. A látogatók ma egy helyen láthatják a román kori falakat, a gótikus átépítés nyomait, a középkori falképeket, valamint a reformáció utáni berendezési elemeket. A templom festett kazettás mennyezete a 18. század első feléből származik, az orgona pedig a 18–19. század fordulóján került az épületbe, és a restaurálásnak köszönhetően ismét megszólalhatott.

A feltárások során további különleges részletekre is fény derült. A szentély falain egy 1498-ra datált falképsorozat maradt fenn Krisztus szenvedéstörténetének jeleneteivel. A művészettörténészek számára különösen érdekes, hogy az egyik ábrázolás olyan feliratot őrzött meg, amely szoros kapcsolatot mutat egy 1492-ben Rómában ismertté vált ereklyével, amelyet Krisztus keresztjének tulajdonítanak. Ez arra utal, hogy a korabeli Agyagfalva és a nagy európai zarándokutak között is létezhetett kapcsolat.
A beruházás nemcsak a templomot érintette. A helyreállítást egy állandó kiállítás egészíti ki, amely bemutatja az épület történetét, a régészeti feltárások eredményeit, valamint a felújítás során előkerült kőfaragványokat és egyéb leleteket. A templom környezetét is rendezték: megújult a térburkolat, föld alá kerültek a légvezetékek, így a történelmi épület méltóbb környezetben fogadhatja a látogatókat.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a beruházás jól példázza, hogy a közösségi összefogás és a következetes fejlesztéspolitika kézzelfogható eredményeket hozhat. Felidézte, hogy az RMDSZ 2020 utáni kormányzati szerepvállalása lehetőséget teremtett arra, hogy a helyreállítási alapok felhasználásakor a magyar közösség szempontjai is érvényesüljenek. Ennek egyik fontos pillére éppen a kulturális örökség megőrzése és láthatóvá tétele volt. Az elnök úgy fogalmazott: az ilyen beruházások nemcsak épületeket újítanak meg, hanem erősítik a közösségi identitást és az önbecsülést is.

Ladányi László Zsolt parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a templom felújítása hosszú egyeztetések és összefogás eredményeként valósulhatott meg. Kiemelte: a Szent László útja program keretében Hargita megyéből egyedül az agyagfalvi templom nyert támogatást. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati jelenléte és a program kidolgozásában részt vevő szakemberek munkája nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg. Mint mondta, a közösség hat éven át nélkülözte templomát, ezért különösen fontos, hogy a gyülekezet visszakaphatja egyik legfontosabb szimbolikus és lelki központját.
CSAK SAJÁT