Könyvbemutatóval egybekötött ünnepségnek adott otthont pénteken a marosvásárhelyi Bernády-ház, amely az elmúlt három évtizedben több száz képzőművészeti kiállítás, könyvbemutató és különféle kulturális rendezvény helyszíne volt. A Bernády-ház ma már nem csupán egy épület: fogalom a város kulturális és közösségi életében.

Eredetileg egy háromszintes „cifra palota” ötlete és terve született meg, amely ugyan végül nem valósult meg, de a város központjában lévő jelenlegi ingatlannak sikerül betöltetnie azt a szerepét amiért megálmodták.

Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a Maszolnak elmondta: 1990-ben, az RMDSZ megalakulásakor fogalmazódott meg az igény, hogy újra a köztudatba emeljék Bernády György alakját. A kommunizmus idején – sőt már korábban is – személyét elhallgatták, a marosvásárhelyiek keveset tudtak róla. Akkoriban gyakorlatilag egyetlen Bernády-kötet létezett, Marosi Barna hetvenes években megjelent munkája.

1990–1991-ben megszületett a Bernády György Alapítvány gondolata, ám kezdetben nem rendelkeztek saját székházzal, az RMDSZ épületében működtek. Szepessy László elkészítette egy háromszintes, impozáns székház tervét, amely azonban a vásárhelyi események következtében nem valósulhatott meg – idézi fel. Az Illyés Alapítvány támogatásával végül sikerült megvásárolni a jelenlegi épületet, amely azóta is maximálisan kihasznált, élő kulturális térként működik.

A következő évek egyik legnagyobb kihívása a fiatalabb generációk megszólítása – mondta Borbély László. Szerinte a törzsközönség életkora természetes módon emelkedik, ezért tudatosan törekednek arra, hogy a fiatalokat is bevonják a programokba és a szervezeti munkába. „Az értékeken nem kell változtatni, de alkalmazkodnunk kell a mai társadalomhoz” – hangsúlyozta. Ennek egyik példája a minden évben megszervezett Bernády Napok, amelyek során 200–300 fiatal ismerkedik meg Bernády György életművével játékos formában, kincskereséssel és közösségi programokkal.

Kapcsolódó

Bernády Napok – Marosvásárhely múltja és jövője egy ünnepben

Átadták a Bernády-plakettet és sport-, kulturális és közösségi programokkal idézték fel a városépítő örökségét.

Marosvásárhely polgármester Bernády György Közművelődési Alapítvány

„A Bernády-szellemiséget nem lehet elvenni ettől a háztól” – mondta az elnök. Tréfásan megjegyezte: szeretném, hogy 30 év múlva kilépjek az ablakon, és magas térdemeléssel idefussak a Bernády házhoz, nézzem meg, mi van itt. Ameddig tudom, csinálom, de biztos vagyok abban, hogy lesznek olyanok, akik majd tovább viszik” – tette hozzá.

Az ellenállás csendes, de következetes helyszíne 

Az ünnepi alkalommal bemutatott kiadványban Kelemen Hunor RMDSZ elnök leszögezi, az ilyen intézmények sorsa nem mindig egyenes ívű: az új történelmi helyzetek új válaszokat követelnek meg, és éppen az alkalmazkodás képessége az, ami hosszú távon megtartja a közösségeket. A Bernády-ház újra és újra megtalálta a módját annak, hogy az adott korszakban fontossá váló szerepet töltsön be – különösen azokban az években, amikor Marosvásárhely városvezetése Dorin Florea hosszú polgármestersége alatt tudatosan szűkítette a magyar közösség nyilvános jelenlétét. Ebben az ellenszélben a Bernády-ház az ellenállás csendes, de következetes helyszíne maradt – véli az RMDSZ elnöke.

Tér pályakezdőknek, idős mestereknek és lezárt életművek újrafelfedezésének is

A három évtized munkájáról Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszélt portálunknak. Hangsúlyozta: a harminc év nem csupán egy jól mutató szám, hanem rengeteg, sokszor láthatatlan munkát jelent, amelyet kevesen végeznek. A siker kulcsa az volt, hogy a Bernády-ház képes volt megszólítani a közönség sokféle rétegét, minden korosztályt és társadalmi csoportot. Ezt a célt szolgálják a városban mára meghatározó Bernády Napok is, amelyek rendezvénysorozatként nemcsak az épület falain belül, hanem a város tereiben is jelen vannak, sporteseményekkel, vetélkedőkkel és közösségi programokkal.

Nagy Miklós Kund kiemelte a tehetséggondozás fontosságát is: rendszeresen bevonják a művészeti középiskola diákjait, lehetőséget adva számukra a bemutatkozásra, kiállításokra és díjazásra. A Bernády-ház ugyanakkor teret biztosít pályakezdőknek, idős mestereknek és lezárt életművek újrafelfedezésének is. Programjaik nem korlátozódnak Marosvásárhelyre: rendszeresen bemutatkoznak más térségek alkotóközösségei, köztük a Szárhegyi Alkotótábor vagy a Barabás Miklós Céh művészei, valamint a régió jelentős fotóklubjai.

A Bernády-ház fennmaradása és ereje elsősorban az embereken múlt

Az évfordulós ünnepségen Markó Béla, erdélyi magyar író, költő, az RMDSZ volt elnöke és alapító tagja beszédében hangsúlyozta: „nem az az ünnepi pillanat, hogy hajdanában létrehoztunk egy alapítványt, hanem az az igazi ünnep, amikor arról beszélhetünk, hogy ezt sikerült tartalommal telíteni. Hogy ez a közművelődési alapítványház, központ – mert annak terveztük –, egy olyan művelődési központ lett, amely nem önkormányzati és nem állami, hanem minden szempontból a sajátunk, és hogy ezt tudtuk-e működtetni.

Ehhez pedig megfelelő emberek kellettek, és azt gondolom, hogy ezt kell és érdemes elsősorban méltatni és méltányolni: hogy Borbély László, Nagy Miklós Kund, András Gabriella és Bálint Hajnalka igenis tudták ezt tartalommal telíteni, fenn tudták tartani, és működtetni is tudták” – tette hozzá.