Gondolatban filmszerűen látja történeteit, amelyek a fejében akkor is pörögnek, ha nem írja le őket – mondja Márton Evelin író. Általában a motiváló erővel bíró felkérések lendítik ki „az ilyen filmtekercses időszakokból”, hiszen eleget tenni ezeknek azt jelenti, hogy új szöveget kell papírra vetnie.

Márton Evelin írói útja kevésbé szokványos: művészettörténeti tanulmányokat folytatott és két évtizede a médiában is dolgozik: 2005 óta a Bukaresti Rádió szerkesztője. Tanulmányait követően tizenegy évet töltött Bukarestben – a román nyelv és kultúra jó ismerőjeként a román-magyar viszony javításának lehetőségeiről is kérdeztük. Úgy véli: „azt kell elfogadnunk, hogy soha nem fognak bennünket úgy látni a románok, ahogyan mi látjuk magunkat. Ha ezen túl tudunk lépni, akkor már nincs olyan nagy kapcsolódási probléma. Szerintem szinte lehetetlen, hogy egy másik ember úgy lásson minket, ahogyan mi látjuk magunkat. Ez talán a szerelemben lehetséges, de ott se hosszasan.”

Márton Evelin jelenleg szülővárosában, Kolozsváron él. Továbbra is tagja a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének, emellett 2020 februárjától a kolozsvári Helikon irodalmi lap szerkesztője is. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái + Milen könyve (2015), Solea Minor (2021), Farkashab (2022).