Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott állami kitüntetéseket adtak át csütörtökön Csíkszeredában. A Mikó-vár Bástya-termében megtartott ünnepségen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője adta át a díjazottaknak az elismeréseket.

Ünnepélyes keretek között adták át a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott állami kitüntetéseket csütörtökön Csíkszeredában. A díjátadást megtisztelte jelenlétével Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke, Kovács István unitárius püspök, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is. Az eseményen közreműködött a Székelyföldi Filharmónia Kamarazenekara.

Magyarország kormánya nevében Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője köszöntötte a díjazottakat és a meghívott vendégeket. „A ma átadott kitüntetések a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenységek elismeréséül szolgálnak” – emelte ki a főkonzul. Hozzátette: a koronavírus-járvány elcsendesedését követően szabadon ünnepelhetjük a kimagasló teljesítményeket, ám a pandémiának az emberek életére, a gazdaságra, közvetetten a mindennapi egzisztenciára, a társadalmi kapcsolatainkra gyakorolt hatásai még sokáig velünk lesznek. „Ha mindez nem volna elég, február 24-e óta egy másik jelenség, a térségünkben, közvetlen szomszédságunkban zajló háború árnyéka is ránk vetül. Tömören fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy nehéz, súlyos kihívásokkal teli időszakban vagyunk” – fogalmazott Tóth László.

Mint kiemelte: a kitüntetettek példamutató életpályájukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal, áldozatkészségükkel közvetlenül is hozzájárultak közösségük, a székelyföldi és a moldvai magyarság megmaradásához és gyarapodásához. Ezt követően Tóth László átadta a kitüntetéseket, az elismerésben részesültek laudációit Kányádi Szilárd színművész tolmácsolta.

Elsőként Incze Benjámin, címzetes esperes, nyugalmazott plébánost szólították, aki a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elismerést kapta. Mint elhangzott, a díjazott Csímenaságon született 1938. március 10-én. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd Gyulafehérváron folytatta az akkori „Kántor iskolában”. Meghallva az Isten hívó szavát jelentkezett a Megtestesült Bölcsességről nevezett Szemináriumba. 1966. április 17-én Isten Szolgája Márton Áron püspök szentelte pappá. Papi szolgálatát 1966-ban Csíkcsicsón kezdte meg, mint kisegítő lelkész, majd Csíkszépvízen és Csíkszentmiklóson végezte, mint megbízott lelkész folytatta lelkipásztori feladatait. Ezután Barótra költözött, ahol segédlelkészként szolgálta a híveket. Plébánosként Homoródkarácsonfalván, Vágásban és Zetelakán működött. Jelenleg nyugdíjasként Csíkszeredában él, ahol csendes visszahúzódottságában imával és munkával tölti napjait. Összeállította a Főegyházmegye papi statisztikáját, amelyet napra készen frissít. Papokat és híveket egyaránt buzdít az imára, amelynek megerősítő hatása van – emelték ki.

Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. Polgár László 1984. december 17-én született Moldvában, a Bákó megyei Magyarfaluban. Az MCSMSZ megalakulásakor mindössze hétéves volt, 1991-ben kezdte az első osztályt Magyarfaluban. Akkor két bátyja már Csíkszeredában tanult tovább magyar nyelven, aztán a harmadik testvére is követte őket. Vezetőként feladatát nagy szorgalommal és a részletekre odafigyelve látja el, megteremtve az összhangot az MCSMSZ, a különböző civil szervezetek, a jászvásári püspökség, a különböző műhelyek és a közösség tagjai között. A valamikori kis szervezetből immár egy 120 főre duzzadt munkaközösség vezetőjeként, mindezt sikeresen teljesítette. Munkájával, életével és elkötelezettségével példaképként állhat a következő csángómagyar nemzedékek előtt – hangzott el Polgár Lászlóról.

Borbáth Erzsébet, nyugalmazott pedagógus, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola alapító igazgatója, a Csángómagyar Oktatási Program felügyelőbizottságának volt tagja Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. Borbáth Erzsébet 1945. november 22-én – Ady Endre születésnapján – született Csíkrákoson. Nyolcgyermekes családban nőtt fel. Korán megismerkedett a vidék sokszínűségével, mivel édesapjához, aki vízimolnár és olajütő volt, nem csak székely falvakból, hanem Gyimesből is jöttek őröltetni, olajat préseltetni. Iskoláit Csíkrákoson kezdte, a középiskolát 1963-ban, a mai Márton Áron Gimnázium reál osztályában végezte. Osztályfőnökének, Pethő Ilona magyartanárnak köszönhetően választotta az irodalmat. A gimnázium után a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolára jelentkezett, ahol 1966-ban diplomázott. A főiskola elvégzése után öt évet Gyimesközéplokon tanított, a mai Majláth Gusztáv Károly iskolában, ahol élő kapcsolatba került a gyimesi csángókkal. A kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem magyar karán 1974-ben államvizsgázott. Népköltészeti gyűjtőmunkával, személynévanyag gyűjtéssel foglalkozott. Család-, kereszt- és ragadványneveket kutatott. A dokumentáció ma is forrásmunka a kutatók számára. Három évig Csíkszentmiklóson tanított, 1972-től Csíkszeredában magyartanár. Olyan közösségbe került, ahol a gyermekközpontúság volt a fő szempont. 1979-ben a csíkszeredai 11-es számú, román-magyar tagozatú iskola igazgatója 1984-ig, majd 1990 januárjában újraválasztása után a magyar tagozat leválásával, megalapítják a magyar tannyelvű József Attila Általános Iskolát, amely az egyik erdélyi központja lett a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatásának – hallhatta a közönség.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vett át Szombatfalvi József, nyugalmazott unitárius lelkész, esperes. Szombatfalvi József 1952. november 8-án született Erdőszentgyörgyön, négygyermekes családban. Gyermekkorát szülőfalujában, Bözödújfaluban töltötte, ahol szülei földműveléssel foglalkoztak. A kulákcsaládnak minősülés sok nélkülözést és megaláztatást eredményezett a nacionál-kommunista diktatúra részéről, másfelől azonban alapvetően meghatározta életszemléletét és az államhatalmi rendszerhez való viszonyulását. Szülőfalujának vízzel történt elpusztítása mély nyomot hagyott minden falutársa lelkében. Az erdőszentgyörgyi gimnáziumi éveket követően 1971–75 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében szerezte meg a lelkészi hivatás gyakorlásához szükséges elméleti alapvetést és oklevelet. 1975-ben nevezték ki a Csehétfalvi Unitárus Egyházközség lelkészi állásába, ahol 1997-ig szolgált. A gyülekezet lelki és közösségi építése közben lelkészi lakást és templomot javíttatott több alkalommal, valamint útjavításokat is szervezett. Kilenc éven át a szomszédos tarcsafalvi egyházközségben ellátta a beszolgáló lelkészi feladatokat, és irányításával új lelkészi lakást építettek. 1988-tól kezdődően tíz éven át gondozta a balánbányai unitárius szórványgyülekezetet, havi rendszerességgel istentiszteletet tartva a 120 km távolságra levő településen. 1998-tól a 2015-ben történt nyugdíjba vonulásáig a nagy létszámú Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség lelkésze volt. Nagy érdeme van a romániai kommunista diktatúra utolsó éveiben vízzel elárasztott szülőfaluja, Bözödújfalu emlékének ápolásában az évenkénti falutalálkozók és táborok szervezésével, a kopjafa-park és emlékhely létrehozásával, valamint a felekezetközi emléktemplom felépítésében betöltött szerepe által. 

Sárközi Sándor, piarista szerzetes, a csíkszeredai Piarista Tanulmányi Ház vezetője, a Márton Áron Főgimnázium és a Csíkszeredai Csángó Kollégium önkéntes tanára Magyar Arany Érdemkereszt elismerésben részesült. P. Sárközi Sándor 1953. november 22-én született Kecskeméten tisztviselő családban. A négy fiú között ő volt a család Benjaminja. Dél-vidékről származó édesanyja lelkébe csöpögtette a Kárpát-medence szeretetét. Szívesen tanult. Diákkorában gyermekeket korrepetált. A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett. 1974-ben lépett be a piarista tanítórendbe. 1981. február 22-én pappá szentelik. A teológia mellett az ELTE magyar-német szakára járt, ahol 1982-ben diplomázott. Csíkszeredába 2006 februárjában látogatott, ahová a piaristákat Ft. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívta. Urbán József tartományfőnök és a rendi káptalan két piarista, dr. Kállay Emil és Sárközi Sándor letelepedését hagyta jóvá. Kezdetben a plébánia vendégszobáiban laktak. Időközben a plébános felújíttatta számukra a visszaszolgáltatott Róm. Kat. Főgimnázium területén fekvő gazdasági épületet, amely 2007 októberére készült el. Az itt kialakított Piarista Tanulmányi Ház lelki, szellemi és szabadidős lehetőségeket, programokat kínált és kínál a betérőknek. Emellett bekapcsolódtak a katolikus Segítő Mára és az állami Márton Áron Gimnázium diákjainak lelki gondozásába. Segítenek a lelkipásztorációban, eljárnak a város különböző iskoláiba és bentlakásaiba, segítik a fiatalok emberi és hitbeli elmélyülését, a vallásosság, a tudományok és a játékosság jegyében. 2015-től Kállay Emil betegsége miatt Sárközi Sándor magyar-német, hittan szakos középiskolai tanár maradt egyedül a csíkszeredai Piarista Tanulmányi Házban.

Kapcsolódó

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Kolozsváron

Magyar Ezüst és Arany Érdemrend Keresztet, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, valamint a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéseket adták át Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában pénteken.

díjazás Magyar Állami Kitüntetések Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa

Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének volt oktatási vezetője Magyar Ezüst Érdemkeresztet vett át. Ferencz Éva 1976. március 12-én született Gyergyószárhegyen. Egyetemi tanulmányait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Matematika-Fizika karán végezte. 2002-ben magyartanárként kezdett dolgozni a moldvai Klézse és Somoska településeken. Kezdetben általános iskolásokat vezetett be játékosan a magyar nyelv rejtelmeibe. Később Csíkszeredában folytatta tevékenységét, kezdetben korrepetáló tanárként, reál szakokból készítette fel az ott tanuló diákokat, később kollégiumvezetőként dolgozott. Később, 2010-től 2012-ig a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse Bákóban. 2012-től, az MCSMSZ történetében a legnehezebb időszakban, Polgár László elnöksége alatt, vállalta egy személyben ügyvezetőként, pályázatíróként, programszervezőként, honlapszerkesztőként a különböző tevékenységek lebonyolítását, összehangolását. Évről évre, a már folyamatban levő tevékenységek mellett különböző szociális programokat, sportprogramokat találtak ki, elindították a felnőttoktatást. 2019-től újra az MCSMSZ oktatási felelőse.

Geréb Péter Csanád Ámos, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceum egykori matematikatanára, a Romániai Magyar Cserkésszövetség volt csapatalapítója a Magyar Ezüst Érdemkereszt elismerést vehette át. Geréb Péter Csanád Ámos 1938. augusztus 22-én született Kolozsvárott. Édesapja dr. Geréb Pál, a Református Teológia dékánja, majd rektora, édesanyja Pap Erzsébet tanítónő, akit egyházi kapcsolatai miatt 1957-ben elveszítette tanügyi munkahelyét. Geréb Péter 1960-ban végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán. A zetelaki iskolába helyezik, ahol a kiváló eredményeket elérő tanári kar tagja. Tanítványaik jó eredményei miatt többüket áthelyezik Székelyudvarhelyre, Geréb Pétert 1968-ban a Közgazdasági Líceumba, majd 1972-ben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe hívják, ahol matematikát és matematikatanítás módszertanát tanítja leendő pedagógusok ezreinek. A Tanítóképző keretein belül 1994-től újraindult református kollégiumi teológia-filológia szakos osztályának osztályfőnöke lett. 1997-től az önálló intézménnyé vált Református Gimnázium pedagógusa egészen nyugdíjba vonulásáig.

Nagy Éva M. Vera, énektanár, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar karnagya, a Boldogasszony Iskolanővérek közössége szovátai missziójának alapítója és vezetője Magyar Ezüst Érdemkereszt elismerésben részeült. A pedagógus betegsége miatt nem tudott megjelenni a díjátadáson, kitüntetését egy későbbi időpontban fogja átvenni.

Az elismerések átadását követően Kerekes László, és Kovács István szólt a megjelentekhez. Mint a római katolikus segédpüspök kiemelte: a díjazottak nem a kitüntetés miatt tették, amit tettek, hanem bemutatták, hogy az általuk bejárt út járható és eredményes. „Szeretnénk elmondani nekik, amíg együtt vagyunk, hogy igenis büszkék vagyunk rájuk és Isten áldását kérjük életük minden napjára” – fogalmazott Kerekes László.

Kovács István hangsúlyozta: az elismerést átvevők értékteremtők, álmodni tudók, akik a „második mérföldet is megteszik”, nem csak a kötelességüket teljesítik, mint a „haszontalan szolgák”, hanem mindenütt, ahol voltak életük útján azon fáradoztak, hogy a kötelességüknél többet tegyenek. „Hogy a fény kiáradjon, hogy győzzön a jóság. Higgyük el, hogy az emberek alapvetően jók, emelkedettek, magasztosak. Szép az emberi lét, ahogy eszmék magasztos dolgok szolgálatába állítjuk. Én ezt köszönöm Önöknek! Az Önök életútja példája annak a gyermekek előtt is, hogy csak azokat a fegyvereket szabad kézbe venni, amelyeket a márciusi ifjak vettek a lelkükbe Ezek azok a magasztos értékek, melyeknek érdekében, és amelyekkel érdemes harcolni” – fogalmazott Kovács István.