Magyar állami kitüntetéseket adtak át Kolozsváron
Magyar Ezüst és Arany Érdemrend Keresztet, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, valamint a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéseket adták át Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában pénteken. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmával Áder János köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Mile Lajos kolozsvári főkonzul adta át a 12 kitüntetettnek, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, vagy saját szakterületük terén kimagasló tevékenységet folytattak, valamint a nemzet szolgálatában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végeztek fáradtságos munkát.
Elsőként Laczkó Vass Róbert színművész, énekművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet a kimagasló színészi tevékenysége elismeréseként. A színművészt Bogdán Zsolt pályatárs méltatta; úgy fogalmazott, Laczkó Vass Róbert olyasvalaki, akinek a fénye beleég az ember lelkébe, nem hagy árnyékot, ellenállhatatlan humora van, rendkívül tájékozott és sokoldalú.
Szintén Magyar Ezüst Érdemkeresztben részesült Kerekes Sándor nyugalmazott mérnök, a Kolozs Megyei Tanács volt alelnöke, a Kolozsvári Református Egyházközségek Vagyonközössége kuratóriumának alelnöke meghatározó tevékenysége elismeréseként. Őt Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke méltatta, visszaemlékezve: „Kerekes Sándor kézen fogott, nemcsak engem, hanem nagyon sok fiatalt, és végigvitt a falvainkon, községeinken, és megmutatta, hogy mi az, ami a magyarságnak szükséges, mi az a misszió, amit meg kell tennünk.”
Kerekes Sándort Asztalos Klára nyugalmazott építészmérnök, az Unitárius Nők Országos Szövetségének titkára, volt elnöke követte, aki meghatározó tevékenysége elismeréseként részesült állami kitüntetésben. A díjazottat Bálint Bencédi Ferenc nyugalmazott püspök méltatta, laudációját Rácz Norbert Zsolt, az unitárius egyház főjegyzője olvasta fel. „Igazi hősök itt teremnek, a kemény hétköznapok között, akik minden erejükkel, tudásukkal a családért, egyházi közösségért, nemzetért dolgoznak. Dolgoznak csak csendesen, szépen, ahogy a csillag megy az égen. Íme, ezek az igazi hősök” – hangzott el.
Székely Dénes kanonok, a kolozsvári Monostori Plébánia plébánosa, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola teológiai oktatója kiemelkedő oktatói tevékenysége és lelkipásztori munkája elismeréseként részesült a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben, laudációját Bara Zoltán József teológiai tanár, plébános olvasta fel. Úgy fogalmazott: az egyház szeretetszövetség, ezen a szeretetszövetségen pedig sokkal többet kell értenünk, mint az egyház tagjaiban működő szeretetösszességen. „A Szentlélek által az egyház egyén fölötti szeretetkapcsolattá válik, írta Székely Dénes az Isten népe című könyvében. A benne foglaltak, valamiképpen őt magát is jellemzik” – hangzott el a méltatásban.
A továbbiakban Kovács Árpád, a kisbácsi Római Katolikus Plébánia plébánosa részesült állami kitüntetésben, a szórványban hitet és nemzetet megtartó munkája, valamint az elesett és kiszolgáltatott emberek érdekében végzett lelkiismeretes tevékenysége elismeréseként. Vízi Zakariás címzetes esperes, plébános laudációjában úgy fogalmazott: több mint ezer gyermek és pár száz fiatal hitoktatását végezte Kovács Árpád, aki velük együtt kirándult, évről évre karácsonyi színdarabokat tanított be, és nyáron az idősebb emberekkel együtt dolgozott.
Farkas Zoltán András nyugalmazott mérnök, az Erdélyi Múzeum Egyesületének választmányi tagja egyedülálló tevékenysége elismeréseként részesült a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben. A nyugalmazott mérnököt Szabó Zsolt irodalomtörténész méltatta, aki elmondta: Farkas Zoltán András 85. születésnapja alkalmából igazán megérdemelte a kitüntetést, hiszen páratlanul gazdag tevékenységet folytatott a kultúra, agrikultúra terén, a közösség szolgálatában.
Következőként Dáné Tibor Kálmán matematikatanár, a Művelődés című lap nyugalmazott főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület korábbi országos elnöke, az RMDSZ egykori Művelődési Főosztályának vezetője vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet tevékenysége elismeréseként. Dávid Gyula laudációját Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója tolmácsolta. „Dáné Tibor Kálmánnak nagy szerepe volt abban, amikor Máramarosszigettől és Besztercétől Hajdúböszörményig kiépült a Magyar Házak láncolata, és megteremtődött ennek hatékony működése. Neki is része volt ennek a magyarként való megmaradásunk szempontjából fontos intézményláncolatnak az eszmei, szervezeti megalapozásában” – olvasta az igazgató.
Killyéni András Péter informatikus mérnök, sporttörténész, a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt óraadó tanára kiemelkedő tevékenysége elismeréseként részesült az állami kitüntetésben. Őt Benkő Levente történész, újságíró méltatta. „Hogy mi köt össze engem Killyéni Andrással a sporton kívül? Sok minden. Például az, hogy bár kolozsvári, de felmenői révén mindketten ugyanarról a Székelyföldről gyökerezünk. Ha jól számolom, magyar és idegen nyelven eddig megjelent könyveinek, sporttörténeti monográfiáinak tudományos és ismeretterjesztő cikkeinek sora olyan szépen gyarapodik, mint a magyar érmek száma a különféle olimpiákon és más világversenyeken. És bízom benne, hogy egyiknek sincs vége” – mondta Benkő Levente.
CSAK SAJÁT
Turzai Melánia, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott aligazgatója, címzetes magyartanára jelentős oktatói, kultúramegőrzői tevékenysége elismeréseként részesült az állami kitüntetésben. Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke olvasta fel a kitüntetett laudációját, amelyben így fogalmazott: Turzai Melánia több mint három és fél évtizedes pedagógusi nevelői munkáját a szakmaiság, az igényesség, az odaadás, az emberség, az empátia és a lelkesedés jellemezte. Mint mondta, pályája során az volt az elve, hogy az ő feladata elsősorban anyanyelvet tanítani, kialakítani a diákokban az önazonosság tudatát és megerősíteni őket abban, hogy büszkén vállalják magyarságukat. Ezt a célt szolgálták azok az óvodai műsorok, amelyeket rendezett, vagy a néprajz, néptánc területén kifejtett tevékenysége is, mondta.
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Uray Zoltán biológus, radiológus, vívó, sportíjász, a biológiatudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Ion Chiricuța Onkológiai Intézet sugárbiológusa vehetett át, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. A biológust Bitay Enikő mérnök-informatikus, egyetemi oktató, az EME főtitkár méltatta. Bitay Enikő laudációjában úgy fogalmazott: Uray Zoltán derűs, tiszta lelkű, kedves kolléga, akiből sugárzik az optimizmus, az igazi sportszellem. „Semmi elől nem hátrál meg és képes mindenért megküzdeni, az igazi értékrend mezsgyéjén” – tette hozzá.
Szintén a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át Lukács Imre Róbert, a Gyulafehérvári Főegyházmegye általános és bírósági helynöke, a Megtestesült Bölcsességről nevezett Szeminárium jogtanára, verespataki és abrudbányai plébános, egyedülálló tevékenysége elismeréseként. A plébánost Kerekes László segédpüspök, általános helynök méltatta. Kerekes László rámutatott, Lukács Imre Róbert tanulmányait felhasználva, hozzáértéssel és türelemmel neveli a jövendő papi nemzedéket, mindezek mellett pedig, mint nevelőtanárt, besegít a kispapoknak a nevelésébe a gyakorlati évük alatt.
Végül a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Természettudományi és Művészeti Kara Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára, az erdélyi magyar felsőoktatás megszervezése, fejlesztése és magas színvonalú működtetése érdekében végzett kiemelkedő tudományos, oktatói és közösségszervező munkája elismeréseként. Tonk Mártont Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke méltatta. A püspök úgy fogalmazott: Tonk Márton édesapjához hasonlóan magáénak érzi Erdélyt, az erdélyiséget, az erdélyi létet, de azt az egységes magyar tudományosság és kultúra részeként fogja fel. „Tonk Márton a Sapientia 21 éves történetének minden mozzanatát végigélte. Az ő mindennapi munkája beleépült az édesapja és az ő generációja által megálmodott univerzitás falaiba, és intézményvezetőként teljes mellszélességgel vallja az önálló erdélyi magyar tudományegyetem nemzetpolitikai fontosságának gondolatát” – vélte a püspök.
Az állami kitüntetések átadása után Kiss Janka hegedűjátékát hallgathatták meg a díjazottak és az érdeklődők.