Kígyók, sárkányok, griffmadarak – Kristó János faragómester munkáiból nyílt kiállítás
Kígyók, sárkányok, griffmadarak címmel nyílt emlékkiállítás Kristó János népművészről, bútorfaragó mesterről és faszobrászról csütörtökön a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban.
A különleges tehetségű, mára már szinte feledésbe merülő mester, Kristó János népművész, bútorfaragó mester és faszobrász munkássága előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum kiállítása. Karda-Markaly Aranka intézményvezető köszöntőjében megosztotta, a múzeum munkatársai 2021-ben két tematikában pályáztak a Nemzeti Kulturális Alap Géniusz programjában kiírt felhívásokra. Egyrészt az akkor már tíz éves Vártörténeti kiállítás megújítására, másrészt a Székely Géniuszok Nyomában című kutatómunkát támogató programra.
„Nyolc kolléga, hat különböző téma felgöngyölítését tűzte ki célul. Mindkét pályázat támogatást nyert, így idén újranyitjuk a megújult állandó vártörténeti kiállításunkat, és kutatási eredményeinket több módon is közzétesszük. Ennek első lépése a most megnyíló kiállítás, hisz a pályázatnak köszönhetően Málnási Levente a 20. század első felében felélénkülő népi mozgalmakra irányuló kutatása is új lendületet kapott” – osztotta meg az igazgató.
„Málnási Levente kutatott Kolozsváron, Budapesten, majd tanulmányt írt belőle, előadást tartott konferencián, feltérképezte Kristó János munkásságának tárgyi hagyatékát, listázta azt, kölcsönözte a különböző tulajdonosoktól azokat, majd a kollegákkal közösen összegyűjtötték, restaurálták, megépítették a kiállításhoz szükséges eszközöket, a szövegeket előkészítették a tárlathoz, lektorálták és fordították azokat, befotózták a tárgyakat, majd mindezt a grafikus összerakta egy látványos kiskatalógusba” – foglalta össze Karda-Markaly Aranka.
Csíkkozmás életében kiemelkedő mozzanat a csíkszeredai kiállítás létrejötte, emelte ki a település polgármestere, Szántó László.
„Jeles nap ez, mert falunk szülöttje, Kristó János munkásságából összeállított kiállítás felidézi az ő személyiségének nagyságát kiállított munkái révén. Eltelt jó pár évtized azóta, hogy ezeket a munkákat elkészítette, abban a korban számos népi mesterség közösségeinknek hasznos és elengedhetetlen része volt. Néha ezek a mesteremberek túllépték az egyszerű mindennapi igényeket és tehetségükkel, fantáziájukkal művészi szintre emelték tevékenységüket” – fogalmazta meg a községvezető. Mint hozzáfűzte, számos népi mesterség kiveszett, vagy kiveszőben van, ám a famegmunkálásról nem mondható ez el. Szántó László szerint a mai pedagógusok felelőssége is, hogy lehetőség szerint ismertessék meg a diákokat a kézműves mesterségeket
A tárlat kurátora, Málnási Levente néprajzos-muzeológus a megnyitó során kiemelte, szívügyének tekinti Kristó János munkásságát, különösen, amióta megismerte az egykori alkotó életét. A kiállítás címadásával kapcsolatosan a szakember kiemelte: Kristó János egy egész világot épített fel ezeknek a mitológiai, bibliai, népmesei szörnyeknek, állatalakoknak a segítségével.
„A bútorainak, szekrényeinek, gondolkodószékeinek és egyéb más bútorainak az oldalán vagy az ülésén megjelennek ezek. Ugyancsak megjelenik az édenkert, ahol a gonosz a kísértő kígyó alakjában tekergőzik a tudás fáján és az első emberpár előtt” – osztotta meg. Hozzáfűzte, Csíkkozmás község több kiemelkedő személyiséget adott a világnak.
Az alkotó részletes életútjának és szakmai fejlődésének színtereit bemutató kiselőadás után Málnási Levente tárlatvezetése nyitotta meg az emlékkiállítást. A megnyitón közreműködött a Csíkkozmási Bojzás Néptánccsoport.
Kristó János 1864. július 24-én született Csíkkozmáson. Édesapja, Kristó Lajos az egyházi anyakönyv bejegyzése szerint lagenarius (palackkészítő, palackos, túróborító-faragó) volt, akitől János már gyermekkorában elleshette a famegmunkálás fortélyait. Az asztalosmesterséget és a fafaragást magas szinten Kolozsváron sajátította el. Mint műbútorasztalos és fafaragó-faszobrász népművész 1930–1945 között vált ismertté és híressé alkotásaival Csíkban, Erdélyben és Magyarországon. Az öreg mester gondolkodószéket készített többek között Kodály Zoltánnak és Tamási Áronnak, valamint szobabútort Nagy Imre csíkzsögödi festőművésznek. Ez utóbbi a tárlaton is megtekinthető, amely 2024. május 31-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban.
CSAK SAJÁT