„Az adott közönségre szabott tartalommal erősíteni lehet a helyi identitást és a közösségi érzést” – jelentette ki Derzsi Ákos, a Kabaré a holnap városából című varietéműsor ötletgazdája, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Egyesület elnöke. A nagysikerű kabarét Erdély 12 településén, több mint négyezer embernek játszották már el, melynek célja nemcsak a szórakoztatás, hanem a közösségteremtés is.

A Kabaré a holnap városából című műsor a múlt hangulatát idézi a komikus jelenetek, anekdoták, sanzonok, kuplék és híres magyar filmek legendás színészeinek örökzöld betétdalai által, azt a világot kelti életre, amikor még volt min nevetni, és együtt dúdolni a sarki fűszeressel a korszak legnagyobb slágereit. Derzsi Ákos – a fejlesztési minisztérium RMDSZ-es államtitkár-helyettese – szerint, a Nagy Endre-féle kabaré újraindítása mai mondanivalóval, egy több éve tartó elemzés eredménye, „aki beül a produkcióra egy rég elfelejtett műfaj újjáéledésének a szemtanúja lesz”.

Az előadás közel áll az erdélyi ember érzelmi és kulturális igényeihez

„Megfigyeltük, hogy mind Nagyváradon, mind Erdély-szerte évente több fesztivált és tömegrendezvényt szerveznek, de az emberek ezeket nem mindig közösségi élményként élik meg. Az is látható, hogy van a közönségnek egy olyan rétege is, amely kimondottan csak szórakozni szeretne. Ők azok az emberek, akik nap mint nap problémákkal találkoznak, és azért vesznek részt egy előadáson, hogy kikapcsolódjanak, nevessenek és szórakozzanak” – mondta a Maszolnak Derzsi Ákos. Céljuk az, hogy olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek közel állnak az erdélyi emberek érzelmi és kulturális igényeihez, amilyen a kabaré is. „Az adott közönségre szabott tartalommal erősíteni lehet a helyi identitást és a közösségi érzést” – hangoztatta. 

Nagy Endre neve szorosan összefonódott az előadással, ugyanis ő volt a magyar nyelvű irodalmi kabaré egyik megteremtője, valamint Nagyváradról, a Holnap városából indult – tudtuk meg Derzsi Ákostól. „Nagy Endre kortársa volt a Holnap irodalmi társaság nemzedékének. Tanúja és részese volt a város pezsgő életének, ezért ő a miénk, és nem is kicsit, ugyanis hitt abban, hogy akármilyen magasba emelkedik is az emberi szellem, van valami, ami mindig könnyűszerrel tud fölébe kerekedni, ami nem más, mint a vicc buborékja” – fejtette ki.

Az államtitkár szerint az, hogy mennyire okoz nehézséget egy „jó” kabaré összeállítása az a csapattól függ. „Úgy gondolom, hogy Sorbán Attila és Plesa Róbert összeállításában, valamint Kolcsár Katalin, Székely Zsejke, Plesa Róbert, Rigmányi István énekművészek, Gyenge Zoltán Balázs hegedűművész, Kolcsár Péter zongoraművész és Varkucs Róbert konferanszié játékával színvonalasan tudtuk szórakoztatni a közönséget” – fűzte hozzá.

Napjainkban is van igény a kabaréra

A Kabaré a holnap városából című előadás a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Egyesület és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával jött létre és Erdély több településén is bemutatták már. „Nagyenyedtől Szászrégenig, Medgyestől Szilágysomlyóig, Kézdivásárhelytől Székelyudvarhelyig több mint négyezer ember vett részt előadásainkon, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy van rá igény” – jelentette ki Derzsi Ákos. „Olyan helyszíneket próbáltunk kiválasztani, ahol nincs állandó társulat. Persze ez nem volt kizáró jellegű, inkább azt tartottuk fontosnak, hogy Erdély minden régiójába eljussunk” – magyarázta.

Hozzátette: bár az NKA által támogatott tizenkét bemutató végére értek, mégis folyamatosan különböző települések kulturális referensei keresik meg őt, hogy szeretnék, ha náluk is bemutatnák az előadást. „Természetesen szeretnénk folytatni és újabb településeken fellépni. Reméljük, hogy lesz rá lehetőségünk és kellő támogatás, hisz ez nem egy üzletszerű tevékenység, így nem számítunk bevételre” – jelentette ki a kabaré ötletgazdája.