Az Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz tragédiája nyomán készülő előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Konstancai Állami Színház és az SNT Drama Ljublajana közös produkciója. Az Európai Színházi Unió Katasztrófa projektjének részeként létrejövő magyar, román, szlovén és angol nyelvű előadás bemutatója július 1-jén este 8 órától lesz látható Tompa Gábor rendezésében a kolozsvári színház nagytermében. Az előadás egyik ljubljanai főszereplőjével, Igor Samoborral Csép Zoltán beszélgetett. (Részlet a PROMÉTHEUSZ’22 című előadás műsorfüzetéből.)

– Mi a legnagyobb kihívás, amivel Prométheusz megformálásában szembesül?

– A mi esetünkben egy kortárs színpadra állításról van szó, ahol nincsenek hegyek és láncok. Az előadásban egy „high-tech” kínzó szerkezetet használunk. Ma a láncok mást jelentenek, mindannyian a saját világunkhoz vagyunk láncolva. Tudjuk, hogy sok embert ma is megkínoznak, hogy sokan szenvednek az ukrajnai háborúban és más háborúkban, vagy olyan helyeken, mint a guantánamói fogolytábor. Mindannyian tudunk ezekről a dolgokról, de nem tehetünk ellenük semmit, csak nézzük, ahogy megtörténnek.

– Milyen kihívásokat jelent a dráma négy különböző nyelven történő színrevitele? Hogyan tud kapcsolatot teremteni a színpadon a más nyelveket beszélő partnereivel?

– Azt hiszem, nagyon jól megértjük egymást ezen a közös angol „eszperantó” nyelven. A színpadon a szöveghez érzelmek és érzések is társulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyebben megértsük egymást. Nem tudom, hogy ez a négy nyelv hogyan hangzik majd a közönség számára, de számomra nagyon izgalmas, hogy két ember két különböző nyelven beszél, és mégis tökéletesen megértik egymást. Jó lenne, ha tényleg értenénk is egymás nyelvét, és így tudnánk kommunikálni egymással, de az üzenet az érzelmeken keresztül is átmegy.

– Mitől lesz Prométheusz érthető figura a mai nézők számára? Mi teszi őt „közénk tartozóvá”?

– Amint már említettem, valamilyen módon mindannyian láncra vagyunk verve. Nem tehetünk meg mindent, amit akarunk, nem gondolhatunk mindent, amit akarunk. A technológiai vívmányok, az internet rengeteg szabadságot adnak nekünk, de ugyanakkor le is láncolnak bennünket. Nincs időnk semmire, mindig sietünk. Remélem, hogy ez tükröződik majd az előadásunkban is. Ott vannak például a nehéz helyzetben levő emberekkel interjút készítő újságírók, amit nap mint nap láthatunk a televízióban. Találnak egy szenvedő embert, az arcába nyomják a mikrofont, mi pedig kéjesen nézzük. Azt kell mondanom, hogy a mi nézőpontunk nézőként nagyon perverz. Szeretjük nézni a szenvedést. Az előadásunknak beszélnie kell ezekről az időkről, és szembesítenie kell a nézőt azzal a sokszor elviselhetetlen világgal, amelyben élünk.

– Mit gondol, mi az a „tudás”, amit Prométheusz elhozott vagy elhozhat az embereknek?

– Azt gondolom, hogy Prométheusztól újra kell tanulnunk olyan, talán patetikusnak tűnő dolgokat, mint a szeretet, az empátia, amelyeket valahol útközben elvesztettünk. Meg kell tanulnunk újra törődni egymással, meg kell állítani a háborúkat, oda kell figyelni másokra – ez az a tudás, amit Prométheusz elhozhat nekünk.

Az előadásban Igor Samobor, Domen Novak, Eva Jesenovec (SNT Drama Ljubljana), Cătălina Mihai, Florin Aioane, Ecaterina Lupu, Mirela Pană, Dana Dumitrescu (Konstancai Állami Színház), Viola Gábor, Dimény Áron, Kiss Tamás, Pethő Anikó, Román Eszter, Bogdán Zsolt, Vindis Andrea, Kántor Melinda (Kolozsvári Állami Magyar Színház) látható.
Az előadás létrehozásában közreműködik: Erwin Șimșensohn (a rendező munkatársa), Carmencita Brojboiu (díszletelemek és jelmez), Vasile Șirli (zeneszerző), Kali Ágnes (dramaturg), Sinkó Ferenc (koreográfus), Radu Daniel (videóművész), valamint Bocskai Gyopár (látványtervező asszisztens).

A PROMÉTHEUSZ’22 a bemutatót követően július 2-án és 3-án lesz műsoron. Az előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online a www.biletmaster.ro weboldalon.