A Filmtettfeszt utolsó előtti napján Magyarország idei Oscar-nevezettjét, a Kojot négy lelke című animációs filmet vetítették, amely a Nyócker! rendezőjének, Gauder Áronnak az új filmje. Az egész estés film az indián eredetmítoszt meséli el, ugyanakkor környezetvédelmi problémákra is felhívja a figyelmet. Az animáció száz alkotó több mint ötévnyi munkájának eredménye, és az amerikai indiánok gazdag kultúráját, a természethez és más élőlényhez való viszonyukat és egy letűnt világ szépségét mutatja meg.

A film idén márciustól már megjelent a magyarországi mozikban, Erdélybe azonban a Filmtettfeszt által jutott el, a kolozsvári vetítésen pedig óriási volt az érdeklődés, a Győzelem mozi színültig megtelt felnőttekkel és gyerekekkel, a vetítés után pedig rekordszámú néző maradt a közönségtalálkozón. A Kojot négy lelke Bereményi Géza és Gauder Áron forgatókönyvéből készült, ám korábban a rendező és a gyártó – a Cinemon Entertainment ­– két rövidfilmet készített már indián mesék alapján, a Kojot és a szikla, valamint a Kojot és a sápadtarcú rövidfilmeket, amelyek nemzetközi fesztiválsikereket is elértek, számos díjat begyűjtve világszerte. A kisfilmekhez Gauder Áron a Cseh Tamás által 2006-ban felmondott indián meséket vette alapul, az egészestés produkció pedig erre a két filmre épül. A rajzokat a rendező, Gauder Áron készítette, az animációs rendező Baumgartner Zsolt volt, a filmzenét pedig autentikus indián dalokból állították össze.

„Egy letűnt világ bölcsességét szeretném megmutatni. A primitívnek tartott népek világképe ugyanis sokszor sokkal modernebb, mint a haladónak tartott nyugati gondolkodás. A globális felmelegedés, környezetünk rohamos pusztítása mindannyiunk problémája. Dokumentumfilmek ezrei készülnek a témában, és tudósok hada fedezi fel lassanként újra mindazt, amit az indiánok évszázadok óta mondanak nekünk. Ez a film tisztelgés egy lerohant és megalázott nép bölcsessége előtt. A Kojot négy lelke egy alternatív, szerényebb teremtéstörténet, ahol az ember nem a teremtés koronája és a világ ura, hanem egy a teremtmények közül” – olvasható a film rendezői koncepciójában. A film a világ kezdetéhez repít vissza, ahol a Teremtő Öreg egy marék sárból megteremti az állatokat, majd dühében megalkotja a bajkeverő Kojotot is, aki a Teremtő intése ellenére megalkotja az első nőt és férfit, ezzel változtatva meg a világ addigi harmonikus rendjét.

Amerikai őslakos kutató adott szakmai tanácsokat a filmkészítőknek

A közönségtalálkozón Tenkei Péter animátor elmondta, az ő feladata leginkább az volt, hogy a fő karaktereket animálja, tehát a Kojot és az Öreg figuráját, de emellett mellékszereplőket is animált, mint például a Medvét és a Pumát. Baumgartner Zsolt animációs rendező szerint az animátoroknak az a legnehezebb, hogy beleéljék magukat a szereplők karakterébe, felvegyék azoknak tulajdonságait, mert csak így tudnak autentikus karaktereket megrajzolni. „Számomra a legnagyobb kihívás ebben a filmben az volt, amikor az indiánokat kellett animálni. Én például nem tudtam, hogy ők úgy beszélgetnek egymással, hogy közben bizonyos mozdulatokat, jelbeszédeket is használnak. De Áron nagyon sokat segített, ő tudta ezeket, és videókat készített arról, hogy hogyan is mozognak, beszélnek az indiánok” – mondta az animációs rendező.

Hozzátette, volt ugyanakkor egy indián konzulensük, Charles Cambridge (PhD, Colorado Egyetem), aki a navajo törzs beiratkozott tagja, és ő javasolta a filmkészítőknek, hogy ne szűkítsék le a filmben szereplő indiánokat egy törzsre, hanem több törzsre jellemző tulajdonságokat mutassanak meg. Ugyanakkor több szakmai kérdésben is kikérték tanácsát. Tenkei Péter elmondta, nagyon-nagyon nehéz de élvezetes munka volt a filmen dolgozni, ő több mint két évig dolgozott animátorként a produkcióban.

Autentikus indián mesék és zenék

Nézői kérdésre az animátorok elmondták, tartottak tőle a filmkészítők, hogy hogyan fognak reagálni az amerikai őslakosok a filmre, hiszen Európaiak készítették azt. „Áron egyébként, amikor megkérdezték tőle, hogy kinek szánja a filmet, mindig azt vágta rá, hogy az indiánoknak. Ő nagyon izgult, hogy mit fognak szólni, de hál' Istennek nagyon jók a visszajelzések. Áron szívvel-lélekkel indiánnak vallja magát, nagyon szereti ezt a kultúrát, úgyhogy elkerülhetetlen volt, hogy egyszer ezt filmre vigye” ­– mondta Baumgartner Zsolt.

Az animátorok kifejtették, a rendező látványvilága érvényesül a filmben, aki képes forgatókönyvet rajzolt, és ezek alapján már megvolt a film hangulata, a fényviszonyok, a színek, a formák, és a karaktereket is egytől egyig ő tervezte meg. Az animátorok számítógépet használtak, monitortáblára rajzolak és festettek, digitális ceruzával, ám minden képkockát egyenként készítettek el. „Nem egy analóg ecsettel festettünk, hanem egy digitális palettáról pipettáztunk, de ugyanúgy festeni kellett, és az is volt a cél, hogy lehetőleg a 3D-t és a nagyon modern technikákat szorítsuk ki” – fejtette ki Baumgartner Zsolt.

A filmzene kapcsán elmondták: a zenéket a rendező választotta ki, aki csak autentikus indián dalokat használt, külön zene nem készült a filmhez. A filmben amúgy nem csak az indián teremtésmítosz, hanem az európai is megjelenik, a film végén pedig a kettő összekapcsolódik, ennek kapcsán az animátorok elmondták: a rendező így érezte kereknek a történetet, mindent szeretett volna beletenni a filmbe, amit fontosnak érez az eredetmítosz kapcsán, ezért nem választotta szét az európai kultúrkört, ahogy az indián törzseket sem. „A film teremtéstörténetét Bereményi Géza és Gauder Áron írta azokból az autentikus indián mesékből, amelyek léteznek. Persze ezekben nincsen benne az, hogy az indiánok találkoznak a fehér emberrel, ezt a két forgatókönyvíró találta ki” ­– magyarázta Baumgartner Zsolt.