Az elmúlt években körülbelül 25 műemlék tűnt el Hargita megyében, további 20 pedig az összedőlés szélén áll vagy erősen leromlott állapotban van, legtöbbjük tulajdonosa nem ismert.

A legtöbb eltűnt vagy leromlott műemlék falusi porta, parasztházak vagy faházak, amelyek gondozás híján az idő múlásával pusztultak el, egyes esetekben pedig tűzvészek is hozzájárultak a megsemmisülésükhöz – közölte Bakos László, a Hargita Megye Tanácsa kulturális igazgatóságának vezetője az Agerpres hírügynökséggel.

Az eltűnt műemlékek többsége paraszti porta vagyis faházak, de fatemplomok is jutottak erre a sorsra. Többségük az éghajlati tényezők miatt sokkal könnyebben pusztul, főleg ha nincs semmilyen rendeltetésük, vagy nincs, aki gondozza őket – mondta Bakos László.

Mint közölte, bár ezek az épületek fizikailag már nem is léteznek, továbbra is szerepelnek a műemlékek hivatalos listáján, mivel a nyilvántartásból való törlés (deklasszálás) bonyolult, költséges utánajárást igényel. Emiatt a megyei kulturális igazgatóság köteles védelmi övezetet előírni a tulajdonosok számára, még akkor is, ha az adott műemlék már nem létezik. Ez a helyzet a helyi önkormányzatoknak is nehézséget okoz az urbanisztikai tervek elkészítésekor.

Bakos László hangsúlyozta: a műemlékek eltűnése egyben az adott település identitásának elvesztéséhez is vezet. „Egy régi épület az adott település értékét mutatja, a múltunk van jelen ezekben az épületekben” – fogalmazott.

Ugyanakkor az igazgató szerint az elmúlt öt évben összességében javult a műemlékek állapota Hargita megyében, főként az önkormányzatok által kezdeményezett felújítási és helyreállítási projekteknek köszönhetően.

Mint mondta, a polgármesterek fokozatosan megértették a műemlékvédelem fontosságát, nemcsak örökségvédelmi szempontból, hanem azért is, mert a helyreállított épületek új funkciót kaphatnak és turistákat vonzhatnak a térségbe.

„A polgármestereknek meg kell érteniük, hogy érték, ha műemlékek vannak a településén. Eddig teherként élték meg létüket, (...) mert nagyon nehéz volt megszerezni az engedélyeket. Most már sokkal jobban megy, ők is megértették ezeknek az épületeknek az értékét” – magyarázta Bakos László.

Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre gyakoribbak a magánszemélyek által a műemlékek védett övezeteiben engedély nélkül elkezdett építkezések, amelyek a legtöbb esetben a törvény figyelmen kívül hagyásának következményei.

A műemlékek megjelölésével kapcsolatban Bakos László elismerte, hogy még mindig vannak hiányosságok, de reményét fejezte ki, hogy a hatóságok lépéseket tesznek azok láthatóságának javítása érdekében.