A huszadik század elején még élt udvarhelyszéki honvédek csoportképét, az aradi vértanúk akasztófáinak egy-egy fadarabkáját, Kossuth Lajos poharát és serlegét, Bem József poharát, pecsétnyomóját, borotvakészletét, kulacsát – többek között ezeket az ereklyéket lehet látni a kolozsvári Református Múzeumban szombatig. A Kolozsvári Magyar Napok keretében hétfőn nyílt meg a különleges kiállítás.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára készült ereklyekiállítás nagyrészt a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményéből származik. Korábban bemutatták Sepsiszentgyörgyön, de egyébként a nagyközönség által állandó kiállításon nem láthatóak ezek a különleges tárgyak, képek. Vannak műtárgyak Székely Nemzeti Múzeumból és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból, valamint magánszemélyektől is.

Fotótörténeti szempontból is érdekes

Szebeni Zsuzsa kurátor, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ vezetője kiemelte, mivel két kamaszgyermeke van, igyekszik az ő szemszögükből is érdekes dolgokat keresni.

„Izgalmas történeteknek igyekeztem utánamenni. A fotótörténeti pillanatokat szerettem volna feleleveníteni. Nagyon jelentős hullámot kapott, amikor a három jelentős ereklyemúzemumot Aradon, Kolozsváron és Budapesten elkezdték gyarapítani, még nem nyitották meg, és rájöttek arra, hogy a honvédek közül még nagyon sokan élnek, és akkor megszületett az a pillanat, aminek tanúi lehettünk, és aminek talán legteljesebb részlete, a Haáz Rezső Múzeum különleges darabja, amelyen az udvarhelyszéki honvédekkel mindenki szembenézhet” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.

A tárlat másik fotója egy esküvői csoportkép, ami a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdona, a 97 éves szabadságharcos, Horváth Ignác alezredes, a Mátyás-huszárok parancsnoka nősült meg, „a menyasszony már szintén megfelelően hajlott korú”, aki 18 éven át ápolója és házvezetőnője volt az egykori szabadságharcosnak – így tudosította az 1910-es évek elején a nagyvilágot a kolozsvári sajtó.

Szebeni Zsuzsa elmondta, még sok ereklye nyomába eredtek az ereklyevadászok az idők során, így találtak rá Kossuth Lajos kaktuszára, amit aztán a Szegedi Füvészkertbe szállítottak végül, és 1965-ben készült róla az utolsó fotó, azóta viszont elpusztult.

Kiemelte még, az egyik nagyon különleges darabja a kiállításnak, Kossuth Lajos poharának a doboza.

„Maga a textil, ami kibéleli, lenyűgöző, és ahogyan a nemzeti zászló bele van csomagolva, az egy iparművészeti csoda, és ugyanez a helyzet a Bem lovaglóostorával, aminek óriási az eszmei értéke, a tojka pedig a bőrdíszművesség mesterműve. Érdemes ezeket a tokokat is megcsodálni” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.

Több mint 1000-ből 300 ereklye maradt

A tárlat betekintést nyújt az 1848–49-es kolozsvári Ereklyemúzeum történetébe, az alapításától kezdve a gyűjtemény gyarapodásán, a tárgyak szétszóródásán át a jelenkori állapotokig. Az Ereklyemúzeumtól az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum kezelésébe került át a megmaradt mintegy 300 tárgy. 1892-ben nyílt meg az ereklyemúzeum a Széchenyi téri Tornavívódában, az épülete azóta már nem létezik. Az ereklyék az 1920-as években Mátyás király szülőházában kaptak helyet, három teremben. Egyikben a Kolozs megyei és szorványbeli honvédek panteonját akarták létrehozni, fényképekkel, fegyvereikkel. Egy 1933-as útikalauz 1033 ereklyéről beszél, ennek jó része idő közben elveszett, számolt be Mitu Melinda kurátor, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történész-muzeológusa.

„1949-ben az államosítások után valaki listát készített a tárgyakról, ezen 600 leltári szám szerepel, tehát 1933 és 1949 között elkallódott a közel fele, de ekkor még megvolt Kossuth Lajos íróasztala és egyéb különleges tárgyak. Az 1960-as években ezt a gyűjteményt a Szabók bástyjában helyzeték el, ott szerettek volna egy várostörténeti múzeumot léterhozni az akkori hatóságok. 1976-ig ezek a táegyak ott hevertek. Ekkor kerültek a kolozsvári történelmi múzeumba, de akkor már csak 300 tárgy” – számolt be Mitu Melinda.

Bár a kiállítást a Kolozsvári Magyar Napok programjában Petőfi Sándor és az 1848-as ereklyék címmel hírdették meg, valójában a Petőfi-kultuszhoz kötődő ereklyéket egy másik kiállításon,a Történelmi Múzeumban láthatja majd a közönség szerdától egészen szeptemberig.

A Református Múzeumban a szabadságharc ereklyéiből nyílt kiállítást szombatig 10-től 13 óráig lehet megtekinteni.