Vannak erdélyi kistelepülések, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe, hiányoznak a kulturális emlékezetből. Ezt az Erdélyt szeretné láthatóvá, hallhatóvá tenni összművészeti eszközökkel a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet új kezdeményezése. A Rejtett Erdély – A csönd arcai című összművészeti program kortárs képzőművészeti alkotásokkal, kisfilmekkel, néprajzi elemekkel és egy kifejezetten az adott településre komponált kortárs zeneművel ad látható és hallható arcot Erdély alulreprezentált falvainak.

Alulreprezentált falvak, kortárs válaszok

A Rejtett Erdély tíz, a képzőművészetben eddig alig dokumentált erdélyi kistelepülésre irányítja a figyelmet. Olyan helyekre, amelyek ritkán jelennek meg festményeken, szobrokon, kiállításokon – pedig az erdélyi identitás élő és meghatározó részei, számolt be az innovatív összművészeti projektről B. Szabó Zsolt.

A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet programkoordinátora szerint tíz erdélyi képzőművészt kértek fel arra, hogy vizuális lenyomatot készítsenek ezekről a településekről. A meghívott alkotók között festők, grafikusok, szobrászok, textilművészek, konceptuális és tűzzománc-művészek is szerepelnek: Éltes Barna, Sárosi Mátyás, Gabriel Barbu Orsolya, Vinceffy László, Péter Alpár, Horváth Levente, Makkai András, Mihály Eszter, Herman Levente és Vdotkina Anasztazia.

A figyelem olyan helyekre irányul, mint például Feldoboly, a Kászonok, Csehétfalva, Atyha, Bikfalva, Gyerőmonostor vagy Nyárádszentsimon – ugyanakkor a települések végleges kiválasztását az alkotókra bízzák, teret adva a személyes találkozásoknak és értelmezéseknek, magyarázta B. Szabó Zsolt.

Hangok, történetek, filmek a „rejtett” falvakról

A Rejtett Erdély nem áll meg a képzőművészetnél. A festészeti, grafikai, szobrászati, textil- és konceptuális alkotások mellett minden kistelepülésről egy kisfilmet is készítenek, amelyek az alkotói folyamatot, a helyszíni jelenlétet és a személyes találkozásokat rögzítik. Emellett minden településhez néprajzi kiegészítés is társul: jellegzetes tárgyak, szokások, történetek, néprajzosok válogatásában.

Külön réteget ad a projektnek a zene: Bakk Dávid László zeneszerző kifejezetten ehhez a programhoz komponál egy tíztételes kortárs művet, amely a települések terepmunka során rögzített hangjaira épül. A csönd, a mindennapi zajok, az emberi jelenlét lenyomatai válnak zenei anyaggá.

Azokhoz is eljuttatják, akik nem járnak művészeti eseményekre

B. Szabó Zsolt szerint a Liszt Intézet Rejtett Erdély projektjének célja nem pusztán a művészeti alkotások létrehozása, hiszen a program mögött tudatos kulturális stratégia áll, amely által a tartalmakat eljuttatják azokhoz is, akik ritkán vesznek részt kulturális eseményeken. A Rejtett Erdély ezért a 2026-ban átfogó projektként valósul meg, folyamatos kommunikációval, bemutatókkal, filmes és online tartalmakkal.

A kiállítás és a falvakról készített kisfilmek bemutatása az év második felében várható, a megnyitón pedig élőben hangzik el a tíztételes zenemű.

Továbbírható történet

A szervezők már most a folytatásban gondolkodnak. B. Szabó Zsolt a Maszol érdeklődésére elmondta: a Rejtett Erdély nem egyszeri vállalkozás: hosszabb távon szeretnék kiterjeszteni a teljes Kárpát-medencére, egy olyan kulturális projektként, amely a „rejtett” falvakat teszi láthatóvá, hallhatóvá.