Elkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok
Tárt kapukkal mottóval hivatalosan is elkezdődtek hétfőn este a 17. Kolozsvári Magyar Napok (KMN). A nyitógálán felszólalók Kolozsvár kulturális jelentőségét és nyitottságát méltatták, és egymás elfogadására kérték a magyar nemzet tagjait.
A zsúfolásig megtelt magyar operában Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a KMN Erdély és az egész magyar közösségi élet egyik meghatározó találkozóhelyévé vált, egyszerre szól a kolozsváriakhoz, a külhon, az anyaország és a diaszpóra magyarságához. A helyettes államtitkár Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter üzenetét is felolvasta, aki a rendezvény mottóját dicsérte, aláhúzva: annak a közösségnek a gesztusa ez, amely ismeri értékeit, nem fél megmutatni magát, találkozni másokkal, meghallgatni és megszólítani a körülötte élőket.
Kolozsvár évszázadok óta ilyen találkozások helye, a magyar művelődés, az oktatás, a tudomány, az egyházi élet és közösségszervezés egyik meghatározó városa, amely nélkül a magyar kultúra nem volna ugyanaz. Kiemelten fontos az anyaországiak számára is, mert közös örökségünk része - mondta.
A rendezvénysorozat megmutatja, hogy a magyar közösség jelen van, alkot, vitatkozik, szervez, épít, emlékezik és tervezi a jövőjét, élő és cselekvő közösség. „Számunkra magától értetődő, hogy a magyar nemzet tagjai, bárhol is éljenek, összetartoznak és felelősek magukért és egymásért” - írta Tarr Zoltán.
Üzenetében a határon túli és az anyaországi magyarok közötti kapcsolatra is kitért, amelyek szerinte megsínylették, hogy baloldali liberális kormányok nem tudtak mit kezdeni a magyar-magyar kapcsolatokkal, míg az előző kormány „propagandája magyart hergelt magyar ellen, miközben igyekezett politikai befolyásának kiterjesztésére használni a határon túli magyar közösségeket is”. Bocsánatot kért helyettük azért, hogy a határon túli magyarokat „eszközként használták ahelyett, hogy tisztán az érdekeiket nézték volna”.
Áprilisban új korszak kezdődött, a mindenkori magyar kormány feladata a magyarok - éljenek határon innen vagy határon túl - jogainak képviselete. Ezért Budapest kiemelten kezeli a szomszéd országokkal ápolt kapcsolatot, ami elengedhetetlen a magyar kisebbségek helyzetének erősítéséhez - írta. Partnerként tekint az erdélyi és külhoni magyar közösségekre, velük együtt szeretne gondolkodni a közös jövőről. Nem kíván egyetlen határon túli magyar közösségben sem új politikai erőt létrehozni, az együttműködést a helyi közösségek helyi politikai, civil és szakmai képviselőivel alakítja - üzente.
A támogatáspolitikára is kitért, hangsúlyozva: Budapest fenn fogja tartani a határon túli kulturális, oktatási és szociális támogatásokat, valamint az intézmények támogatását is, amíg a közösség érdekét szolgálják. Ezt átláthatóan és nyíltan teszi. Hangsúlyozta: egy többmilliós nemzeti közösség természeténél fogva sokféle, és az összetartozás nem jelent egyformaságot. A magyaroknak a különbségeket nem eltüntetni kell, hanem megtanulni úgy együtt élni velük, hogy ne kérdőjelezzék meg egymás helyét a nemzet közösségében - idézte Tarr Zoltán üzenetét az MTI.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy Kolozsvár évszázadok óta őrzi értékeit és közben kíváncsian figyel arra, ami kívülről jön. Felidézte, hogy a város négy évtizede őt is befogadta. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyaroknak sem kell választani önazonosság és nyitottság között. Ahogy a Kolozsvári Magyar Napok sem zárja be a magyar kultúrát, hanem megmutatja és gazdagabbá teszi a várost - mondta.
Felhívta a figyelmet, hogy ma egy végletekig megosztott, szétszakadt közösségben élünk, ahol az egyik legártalmasabb gondolat az, hogy aki nem ért egyet, csakis ellenség lehet. A Kárpát-medencei magyar közösségi vezetők közös felelőssége, hogy ne engedjék távolodni, még inkább darabokra szakadni a közösséget - mondta. Mint fogalmazott, az idei Kolozsvári Magyar Napok jelmondata, a Tárt kapukkal, ennek a városnak az évszázados tapasztalatát és máig élő, miért is ne mondanánk ki, kíváncsi természetét foglalja össze.
„A tárt kapu az önbizalom jele is. Kaput az tár szélesre, akinek van otthona, tudja, mit őriz odabent, és van mit megmutatnia másoknak. Nem fél, de megmutatja, hol van a küszöb. A határ. Aki ismeri a saját történetét, érti és szereti a saját kultúráját, rendelkezik a történetmesélés képességével az kíváncsian és bizalommal tud mások felé fordulni. És aki biztos abban, hogy ha másokat beenged, ő maga nem lesz kevesebb. Nem retten meg sem az érkezőtől, sem egy új eszmétől, új gondolattól; nem retten meg a kérdésektől. Nekünk, erdélyi magyaroknak sem kell választanunk önazonosság és nyitottság között. Megmutatjuk, kik vagyunk, mit alkottunk, mit őriztünk meg és mit szeretnénk továbbadni. Megmutatjuk, hogy honnan jövünk, és azt is pontosan tudni véljük, hova tartunk, mely irányba fordítjuk ama bizonyos szekér rúdját” – mondta Kelemen Hunor.
A politikus kiemelte: aKolozsvári Magyar Napok immár tizenhetedik alkalommal pontosan ezt teszi. „Nem zárja be a magyar kultúrát egyetlen ünnepi hétbe, hanem kitárja azt az egész város előtt. Megtölti magyar szóval a tereket nem azért, hogy bárkitől elvegyen valamit, hanem hogy gazdagabbá tegye azt a várost, amely mindannyiunké. Idén ennek a nyitottságnak állandó otthona is lett. A Magyar Napoknak mostantól nemcsak ideje, hanem egy újabb egész évben nyitva álló tere is van: a Kolozsvári Magyar Szalon” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Mint hangsúlyozta, a tárt kapu mindannyiuknak szól. „Alakítsuk együtt olyanná a mi nagy és kis közösségeinket, hogy mindannyian otthon lehessünk benne. Nekünk Erdélyben nem egyformaságra van szükségünk. Az egyenruha bennünket mindig zavar. Nem voltunk egyformák soha. Nem voltunk egyformák az erdélyi fejedelemség idején sem, nem voltunk egyformák az 1848-as szabadságharckor sem, nem voltunk egyformák a kiegyezés pillanatában sem, nem voltunk egyformák az impériumváltás után sem, és ma sem vagyunk egyformák. Minden olyan ideológia, amely az egyformaságot hajszolta, totalitarizmusba csapott át. Nem kell ugyanazt gondolnunk, nem kell ugyanazt szeretnünk, és politikai kérdésekben sem kell mindenben egyetértenünk. A közösség kapujában ezért nem azt kell kérdeznünk, honnan jöttél, mennyire vagy ilyen vagy olyan, mennyire vagy olyan, mint mi, miben hasonlítasz hozzánk és miben különbözöl tőlünk. vagy ugyanazt gondolod-e, mint mi. Azt kell kérdeznünk: mit hozol magaddal, miben számíthatunk egymásra, és mit tudunk együtt hozzátenni Erdély jövőjéhez?” – mondta Kelemen Hunor.
Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a szellemiségét nevezte Kolozsvár legnagyobb kincsének. Azt, hogy nem féltve őrzi kincseit, hanem egy szabad szellemű közösség, amely nyitott kapuin keresztül képes kisugározni mindazt, amit örökölt, megőrzött és teremtett. Rámutatott: a kolozsváriaknak azt is fontos tudni, hogy a tárt kapukon keresztül mennyi mindent kaptak a kinti világtól. Kitért a nándorfehérvári és a mohácsi csata évfordulójára is, kifejtve: egy nemzet nagysága abban is mérhető, hogy vesztes helyzetekből hányszor volt képes talpra állni, újrakezdeni, megerősödni, és újra értéket teremteni. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a KMN egyik legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy azt az egész közösség elfogadta magáénak, közös erdélyi magyar üggyé vált.
A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért Díjat Maier-Orosz Judith-nak a Kolozsvári Magyar Szalon létrehozásáért, közösségi és mecénási tevékenységéért. Ezután a Magyar Állami Népi Együttes „Szállj el, madár…” - Kallós Zoltán öröksége című előadását láthatta a közönség, amely a száz éve született Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató életműve előtt tiszteleg.
CSAK SAJÁT
