Egy év kihagyás után ismét személyes részvétellel tartották meg a magyarlapádi népzene- és néptánctábort

Július 18–24. között szervezték meg Erdély egyik legrégebbi és legismertebb népzene- és néptánctáborát Magyarlapádon. Tavaly csak online lehetett megtartani a Maros- és Kis-Küküllő Menti Népzene- és Néptánctábort, így az ideinek minden eddiginél jobban örültek.

Mivel Magyarlapád kiemelt jelentőségű települése a Nagyenyed környéki szórványmagyarságnak, a tábort szervező, 1998 óta működő Ethnika Kulturális Alapítvány számos kulturális programot igyekszik megvalósítani annak érdekében, hogy hozzájáruljon a helyi és a környékbeli magyarság identitásának, nyelvének, hagyományainak megőrzéséhez. Ezek közé tartozik a Maros- és Kis-Küküllő Menti Népzene- és Néptánctábor is, amely évente nagyon sok érdeklődőt vonz a faluba a környékről és külföldről is.

Az idei tábornak talán jobban örvendtek a falubeliek, mint az összes többi előzőnek, hiszen 2020-ban a járvány miatt csak online lehetett megrendezni az eseményt, ami a szervezők szerint is „nem olyan volt, mint az igazi”, ezért nem is számozták, csak „külön kiadásként” tartották számon. Az elmúlt héten viszont már muzsikaszó zengett a faluban és bárki bekapcsolódhatott a programba – a táborozóktól oltási igazolványt kértek.

A magyarlapádi tábor legfőbb jellegzetessége, hogy a helyi hagyományokat nem divatos köntösbe öltöztetve, különleges programok által próbálja reklámozni, hanem az eredetiségre fektetik a hangsúlyt és a népi örökséget a lehető legegyszerűbb módon és a legtermészetesebben igyekeznek átadni. „Amikor megszólal a muzsika, mindenki beáll táncolni, ezen van a hangsúly, meg is tanulják elég becsületesen egy hét alatt” – mondta Kiss Csongor főszervező.  

A táborban népdalokat, népzenét, népi táncokat tanítanak, továbbá hangszeroktatást tartanak kicsiknek és nagyoknak, kezdőknek és haladóknak egyaránt. Az idén a hangszeroktatásért Vizeli Balázs, Csányi Sándor és Oniga András felelt, a néptáncot pedig Kis István és Kis Demeter Erika, illetve Hajdara Tamás és Hajdara-Herczeg Hajnalka oktatott, munkájukat sok helyi önkéntes oktató és adatközlő segítette.

A programba kézműves tevékenységeket, népi gyermekjátékokat, népviselet divatbemutatót is iktattak, megismertették a helyi gasztronómiát, sajt- és borkóstolást tartottak. Mivel az Ethnika Kulturális Alapítvány felvállalta a környékbeli magyarság helyzetének felkarolását is, minden évben meghívnak néhány környékbeli településről is néptánccsoportokat, érdeklődőket, akik elsajátíthatják nemcsak a helyi népi kultúrát, hanem – ezzel egyidejűleg – érezhetik azt is, hogy odafigyelnek rájuk, hogy nincsenek teljesen elszigetelve más magyar közösségektől és a magyar kultúrától.

„A vendégek számára fontos, hogy autentikus környezetben ismerkedhetnek meg a népi kultúrával, a helybeliek számára pedig nagyon sokat jelent az anyaországi magyar testvérekkel való kapcsolatkiépítés” – mondta Sipos Ferenc, az alapítvány elnöke.

Kapcsolódók

Kimaradt?