Bemutatták a Kézdi-Orbaiszék római katolikus templomairól szóló kiadványt
Annak ellenére hogy atipikus helyen – a felsőháromszéki Szent Mihály-hegyen lévő műemléktemplomban – került sor a Kézdi-Orbaiszék római katolikus templomai című kiadvány bemutatójára, kétszáznál is többen vettek az eseményen részt, ez rekordnak számít manapság az ilyen jellegű rendezvények esetén.
Az albumszerű, 312 oldalas könyv a térség templomairól, kápolnáiról, plébániáiról, egyházi jellegű műemlékeiről és egyházi eseményekről készít pillanatfelvételt, képes leltárt.
A kiadványt Bartos Lóránt és Iochom István szerkesztette, a fotók zömét is ők készítették, bevallásuk szerint csak a terepmunka 11 hónapot vett fel, hiszen 35 templom, 16 kápolna, 75 harang, 32 orgona, 30 szentségmutató, két rendház, 12 plébánia van bemutatva, ezen kívül öt-öt egyházi gyűjtemény, illetve keresztút, és 35 egyházi jellegű szobor vagy más emlékmű.A 2023. november 4-én újraszentelt, példásan felújított Szent Mihály-hegyi templom zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a jelenlévőket elsőként Barbocz Piroska köszöntötte, kiemelten az eseményen jelen lévő Főtiszteletű és Nagyméltóságú Tamás József nyugalmazott segédpüspököt, Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, Tamás Sándort, a háromszéki önkormányzat vezetőjét, a kézdi-orbaiszéki papság képviselőit, valamint a térségbeli polgármestereket.
Házigazda plébánosként Hölgyes Pál Zsolt lemhényi plébános szólt elsőként a jelenlévőkhöz, elmondva: a szerzők pont akkor fárasztották a legjobban kérdéseikkel, mikor zajlott a könyvbemutatót befogadó templom felújítása, de akkor még nem gondolta, hogy mi sül ki a könyvből. „A turistáknak úgy szoktam bemutatni a templomot, hogy Háromszék legszebb templomában vannak, és ezt az állításomat most alátámasztja ez a kiadvány, amelynek borítóján is ott szerepel az épület. Ennek a könyvnek is itt van az ősbemutatója, ami annál is fontosabb számunkra, hiszen ez a könyv egy leltára a katolikus templomoknak, egyházi kincseinknek” – mondott a plébános.A kiadvány ismertetését Fórika Balázs, a kézdivásárhelyi Szentháromság templom kántora, a könyv lektora vállalta, aki a fülszöveggel is hozzájárult a munkához. Elöljáróban elmondta, mindig fájó szívvel nézte a régi templomok romlását, de kellemes csalódás számára, hogy sokrétű összefogásnak köszönhetően egyre több egyházi hajlék menekül meg az enyészettől, egyre több, évekig néma orgona szólal meg bennük. Hozzátette: ilyen összefogás eredményeként születhetett meg a kiadvány is, ami pillanatképeket közöl az épületekről, a bennük lévő kegytárgyakról.
Hozzátette, hogy korábban is jelentek meg kiadványok, így például Léstyán Ferenc –Megszentelt kövek, valamint Vofkori László – Székelyföld útikönyve, ezeket egészíti ki szervesen most a szerzőpáros által szerkesztett album. A lektor előtt nem idegen a téma, hiszen korábban a kézdivásárhelyi Polyp Televízióban ő maga is készített egy filmsorozatot, ami szintén a Megszentelt kövek címet viselte.
„A szerzőpáros olyan munkát tett az asztalra, amely a Kézdi-Orbai főesperesi kerület katolikus templomairól, egyházi épületeiről, páratlan értékű liturgikus tárgyairól készít pillanatfelvételt, részletes, pontos leltárt. A befektetett munka, ennek kézzelfogható gyümölcse: igazi kincs. Ez a kincs pedig évek, évtizedek múltán még nagyobb becsű lesz. Hiszen nap mint nap tanúi vagyunk értékeink lassú de biztos fogyatkozásának, sorvadásának. Eltűnnek múltunk nyomai, a valós értékek helyébe lépő, átmeneti jellegű, kétes tartalmú divat elemeit emeljük trónra. Eközben, figyelmünk elterelésével, a hátunk mögött új urak tapossák szét igazi kincseinket, s mire felocsúdunk, már nincs, amit menteni, kérő szavunkat sem érti-hallja senki. Ezért a jelen értékmegőrző – már most felbecsülhetetlen értékű – munkáért csak a hála és köszönet szavaival tartozunk a szerzőpárosnak” – fogalmazott a könyv fülszövegében Fórika Balázs, aki a bemutatón hozzátette: ez a kiadvány azért is fontos a fentebb említettek mellett, mert aktuális, írásban és képekben is emléket állít az ősi épületeknek. Emlékeztetett: sok olyan templom van, amelyekről csak beszédben, vagy írásban emlékezünk, ilyen például a 20-ik század elején leégett esztelneki ferences kolostortemplom és -épület.Kézdialmás képviselőjeként a templom felújítását szorgalmazó Molnár István korábbi polgármester is szólt a jelenlévőkhöz, aki kifejtette: a kiadványt lapozgatva szembetűnő volt számára, hogy mekkora is valójában a székely emberek istenszeretete, rendszeretete, kitűnik belőle az őseink tenni akarása, alkotóképessége.
Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat vezetője – a kiadvány megjelenésének résztámogatója – köszönetét tolmácsolta a szerzőknek a munkáért, majd kiemelte: számára fontos az egyházak támogatása, igyekeznek annak eleget tenni, hiszen a megmaradásunk egyik pillérét képezik Ugyanakkor fontos az összefogás, az mellett a tenni akarás is. Elmondta: sok minden úgy valósul meg, ha partner a helyi és országos politikum, Európai Uniós forrásokat hívnak le, így válnak kerekké a dolgok, úgy lehet előre lépni. Azt is kiemelte: Székelyföldet a béke szigetének is nevezhetjük, de a szórványban már nem annyira könnyű a magyarság sorsa, nehezebb magyarul megnyilvánulni, magyar imát hallani.A bemutató végén Ft. és N. Tamás József nyugalmazott segédpüspök adta áldását a jelenlévőkre.
A könyvbemutatón közreműködött Jánó Kinga zenetanár és népdalénekes és Könczey Kinga, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum fuvolatanára.
CSAK SAJÁT