Arany János költő emléke előtt tisztelgett a héten Szilágynagyfalu közössége. A tizenkilencedik alkalommal megszervezett többnapos Arany János Napok a helyi magyar közösség identitásának, hagyományainak és összetartozásának fontosságára irányította a figyelmet. A programokban az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt szerepet kaptak a helyi gyermekek és a fiatalok, akik versmondással, ügyességi vetélkedőkkel és kulturális műsorral kapcsolódtak be az ünnepségbe.

A költő családi gyökerei a településhez kötődnek: édesanyja, Megyeri Sára a történelmi Kraszna vármegyéhez tartozó Nagyfaluból származott, ezért érzik magukhoz közel a helybéliek a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját. Ezt a kötődést őrzi a település Arany János parkja, az ott felállított mellszobor és az a hagyomány, amelynek részeként évről évre közösen idézik fel a költő életművét és örökségét.

A XIX. Arany János Napok programjai csütörtökön kezdődtek a költő szobránál tartott főhajtással, majd délután a Bánffy-kastélyban megrendezték az Arany János versmondó versenyt. Pénteken a diákok a sportcsarnokban, a Toldi Miklós ügyességi vetélkedőn mérhették össze rátermettségüket. A rendezvények sorát vasárnap ünnepi istentisztelet, verses előadás, festménykiállítás, koszorúzás, iskolai rajzkiállítás és kulturális műsor tette teljessé.

Hitből, hagyományból és családi összetartozásból épülő közösség

A vasárnapi ünnepi istentiszteletnek a Bánffy-kastély nagyterme adott otthont, mivel a református templom felújítás alatt áll. Az igehirdetés szolgálatát Lukács József nyugalmazott lelkipásztor, esperes, az Arany János Napok megálmodója végezte. Prédikációjában Jób bibliai történetén keresztül a hit, a család és az egymás iránti szeretet jelentőségéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi összetartozás nem merülhet ki a közös névben vagy az ünnepi találkozásokban: a valódi közösséget a mindennapokban megélt figyelem, a testvéri szeretet és az egymásért vállalt felelősség teremti meg.

Az igehirdetésben párhuzamot vont Jób családjának bibliai példája és Arany János családi háttere között. A lelkész szerint akkor válik igazán élővé az örökség, ha a múlt értékei irányt mutatnak a jelenben, és gyümölcsöt teremnek a következő nemzedékek életében. Lukács József hangsúlyozta: az anyanyelv, a magyar kultúra, a hagyományok és a keresztény hit olyan értékek, amelyek megőrzése közös felelősség. Az ünnepnek ezért túl kell mutatnia a múlt felidézésén, és a közösség tagjainak a mindennapokban is tenniük kell azért, hogy a családok, a gyülekezet és a település lakói közötti kapcsolatokat ne a sérelmek és az elválasztó falak, hanem a szeretet és az összefogás erősítse.

A nyugalmazott lelkipásztor gondolatait Szőnyi Levente helyi református lelkész is megerősítette, mondván: a szilágynagyfalui közösség egyik legfontosabb feladata, hogy Istent és egymást szeretve, a közöttük emelkedő falakat lebontva éljenek együtt.

A múlt értékei a jövő nemzedékében élnek tovább

Az ünnepségen Seres Dénes parlamenti képviselő beszédében arra emlékeztetett, hogy a tizenkilencedik alkalommal megszervezett Arany János Napok mára hagyománnyá váltak, és a költő iránti tisztelet mellett a közösségépítés fontos alkalmait jelentik. Kiemelte, hogy Szilágynagyfalu örökségéhez Arany János emléke mellett, a több mint ötszáz éves református templom és a Bánffy-kastély is hozzátartozik.

Ezek az épületek az elődök munkáját, értékteremtő szándékát és a helyi közösség múltját idézik. Megőrzésük és felújításuk a jelen nemzedék feladata, ahogyan az is, hogy továbbadja a gyermekeknek és a fiataloknak mindazt, amit az elődöktől örökölt, és a magyar kultúrát, valamint az anyanyelvet életük szerves részévé tegye. A versmondás, a vetélkedők és a közös ünneplés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek megéljék közösségük értékeit, és erősödjön bennük a hovatartozás tudata. Seres Dénes kiemelte: a jó kezdeményezéseket folytatni kell, és tovább kell adni azokat az értékeket, amelyek a közösség megmaradását szolgálják. A családoknak és a település lakóinak félre kell tenniük sérelmeiket, hogy a közös célok mentén együtt építhessék a jövőt.

Csaknem kétszáz gyermek kapcsolódott be a programokba

Szilágyi Róbert István, az RMDSZ Szilágy Megyei szervezetének elnöke elismerően szólt arról, hogy a helyi közösség, az érdekképviselet, az egyház, az iskola, a pedagógusok és a civil szervezetek összefogásával olyan programokat szerveztek, amelyek megszólítják a fiatalabb nemzedéket, ugyanis a versmondó versenyeken több mint ötven helyi diák vett részt, a Toldi Miklós ügyességi vetélkedőn pedig több mint száznyolcvan gyermek kapcsolódott be a programba. Általuk a költő életműve, a magyar nyelv és a helyi hagyományok remélhetőleg újabb nemzedékekhez jutnak el.

Szilágyi Róbert szerint az identitás megőrzése nem állhat meg a hagyományok tiszteleténél, ugyanis azokat tovább kell adni. A közösség feladata, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben a gyermekek természetes módon sajátítják el anyanyelvüket, ismerkednek meg kultúrájukkal és történelmi örökségükkel. A megyei tanács alelnöke gratulálva a nagyfalui közösségnek a rendezvénysorozat megszervezéséhez azt kívánta, hogy az elkövetkező évtizedekben is legyen lehetőség Arany János Napokat rendezni a településen.

A költészet és a festészet a lélekhez szól

Az ünnepi istentiszteletet követően Thököly Vajk tanár és költő verses előadása következett. A helyi lelkész felvezetőjében a költő szülőföldje iránti szeretetét és hitét emelte ki, rámutatva arra, hogy verseiben a személyes érzések mellett meghatározó szerepet kapnak a keresztény értékek. A vasárnapi program egyik különleges eseménye Bárány Mária festménykiállításának megnyitója volt.

A Partiumból, Petriből származó, jelenleg Franciaországban élő alkotó munkáit a Bánffy-kastélyban tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítás bemutatásakor elhangzott, hogy Bárány Mária autodidakta művészként kezdte az alkotást. A festészet kezdetben a gyermekfoglalkozások eszköze volt számára, idővel azonban önálló művészi kifejezésmóddá és egyre bővülő alkotói világgá vált.

A művész saját megfogalmazása szerint festményein a színeknek, formáknak és motívumoknak külön életük van: történeteket mesélnek, emlékeket idéznek fel, és érzelmeket ébresztenek. Számára fontos, hogy művei különböző korosztályokat szólítsanak meg, mert abban hisz, hogy a művészet mindenki számára hozzáférhető élmény lehet, aki nyitott a világ újbóli felfedezésére.

Élő örökség

Fórizs László alpolgármester a Maszolnak kiemelte: az ünnep nemcsak a költő emlékének szól, hiszen alkalmat teremt arra, hogy a helyiek találkozzanak, beszélgessenek, és közösen idézzék fel elődeik örökségét. Mint fogalmazott: különösen fontos, hogy a közösség a múlt értékeiből kiindulva a jövőre is figyeljen, és a rendezvények akkor érik el igazán céljukat, ha a gyermekek és a fiatalok továbbviszik azokat a hagyományokat, amelyek a helyiek számára meghatározók.

Arany János emléke nemcsak a költő szobrában, a róla elnevezett parkban és az évente megszervezett ünnepségben él tovább, hanem azokban a gyermekekben és fiatalokban, akik verseket tanulnak, vetélkedőkön vesznek részt, megismerik anyanyelvük értékeit, és megtapasztalják, mit jelent egy összetartó közösség tagjának lenni, mert az elődök örökségét nem elég megőrizni, azt életben kell tartani. Ehhez pedig hitre, szeretetre, közös munkára és egymás iránti felelősségre van szükség – zárta az alpolgármester.