A tudományos-fantasztikus irodalom művelői találkoztak szombaton a nagyváradi várban, a 27. Festum Varadinum keretében megtartott A város és a csillagok című sci-fi konferencián.

A Deus Vult Egyesület székhelyén gyülekeztek a magyarországi és romániai meghívottak és az érdeklődők, ahol délelőtt a meghívottak bemutatkozásával kezdődött, délután pedig kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program.

A szervezők közül magyarországi Avana Magyar Tudományos-Fantasztikus Művészetért Egyesületet Jobbágy Tibor elnök és Orosz Adél alelnök képviselte. Itthonról a brassói Antares Science-Fiction és Fantasy Klubot Nic Dobre elnök, Anamaria Borlan, alapító, tiszteletbeli elnök, és Alexandra Gold grafikus, a Galaktika magazint Németh Attila irodalmi szerkesztő, műfordító képviselte. Jelen volt továbbá Szélesi Sándor író, forgatókönyvíró (vele előző nap közönségtalálkozót is tartottak a Várad folyóirat szervezésében) és Horia Nicola Ursu műfordító, író a volt Millenium kiadó vezetője.

A konferencia címét Artur C. Clarke-tól „kölcsönözték”, mivel az Antares egy kettőscsillag, az Avana pedig Zsoldos Péter sci-fi trilógiájának képzeletbeli városa – tudtuk meg Wagner György Sebestyéntől, a rendezvény ötletgazdájától, aki azt is elárulta: a tervek szerint jövőre is folytatják a programot.

A kerekasztal-beszélgetés kezdetén Németh Attila, a Galaktika magazin irodalmi szerkesztője, műfordító beszélt a lapról, így kiderült, a kiadványban rövid képregények is helyet kapnak, a novellákat általában 60 ezer leütésig fogadják, az ennél nagyobb terjedelmű írásokat több részben, vagy a Galaktika XL-ben közlik, ahová 250 ezer leütésig fogadnak írásokat, ott illusztrálják is az anyagokat, hangzott el. Fordítani is szoktak. Felmerült egy, a romániai sci-fit múltját és jelenét bemutató antológia létrehozásának ötlete is.

Szélesi Sándor felajánlotta az általa az Ad Astra kiadónál szerkesztett antológiákat lefordításra és romániai közlésre. Szó esett arról is, hogy a Román Kulturális Intézetnél lehet pályázni műfordítás támogatására is, nem zárkóznak el a műfajtól, például Mircea Eliade fantasztikus novellái angol fordításának elkészítését is támogatták. Mindkét országban gondot jelent ugyanakkor, hogy a könyvárusító cégek nagyon sokat kérnek a terjesztésért, mint Horia Nicola Ursu elmondta, akár 55-60 százalékos jutalékot, és hasonló a helyzet Magyarországon is.

Míg Romániában az Anticipaţia Almanah (az egyetlen sci-fit is tartalmazó kiadvány) a múlt rendszerben 300 ezer példányban jelent meg, addig ma már az 1500-as példányszám is jónak számít – mind Romániában, mind Magyarországon. Érdekes ugyanakkor a könyvpiac forgalma, ami Magyarországon 200 millió euró volt, Romániában pedig 60 millió euró, mondta Horia Nicola Ursu. Gondot jelent az is, hogy a nagyobb kiadók adott esetben azért vásárolják fel az egyes művek szerzői jogát, hogy más ne tegye azt, hangzott el.

Szó esett ugyanakkor a műfaji határok összemosódásáról, például a sci-fi és a fantasy között, és a tudományos-fantasztikus irodalom különböző irányairól is. Ami biztos: igény van arra, hogy a magyarországi és romániai tudományos-fantasztikus irodalmat kölcsönösen megismerjék a másik országban.