Nem csökkent a nyelvbotlások száma a hazai magyar nyelvű elektronikus sajtóban, viszont a hírolvasók, bemondók már szebben beszélnek magyarul – derült ki a Sapientia egyetem, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szerdán bemutatott felméréséből, amely a magyar nyelvű  rádió- és tévéadások nyelvezetét vette górcső alá.

A Pletl Rita egyetemi tanár irányításával végzett kutatás eredményeit a Sapientián sajtótájékoztató keretében ismertették az újságírókkal. A sajtótájékoztatón a kutatásvezető mellett jelen volt Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE elnöke, illetve Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója.

Szász Attila elmondta, harmadik alkalommal kerül sor a nyelvhasználati szokások bemutatására. A kezdeményezés annak idején a Román Akadémiától és az Audiovizuális Tanácstól indult. „A Magyar Újságírók Romániai Eegyesületével közösen, 2010-ben kezdtünk el monitorozni, nem abból a célból, hogy bárkit szankcionáljunk, vagy bárkit megsértsünk, hanem tudatosítani szerettük volna a médiában dolgozó újságírókat a nyelv helyes használatáról. Ha valaki szankcionálhatja az újságírókat, akkor az a rádióhallgató vagy a tévénéző lehet, aki azt mondja, hogy ez a stílus megengedhetetlen, hallgathatatlan" – magyarázta Szász Attila.

Karácsonyi Zsigmond elmondta, hogy a 20 éve megalakult MÚRE egyik cékitűzése minden területen segíteni az újságíróknak a szakma elsajátításában, a magyar nyelvhez kötődő szabályok helyes használatában, illetve tudatosítani az újságírókban az igényességet és a nyelvhasználat felelősségét. Az elmúlt húsz esztendő alatt számos, ehhez a törekvéshez csatlakozó kezdeményezés történt közösen a Magyar Rádióval, vagy a mostani MTVA-val, szakemberek bevonásával, meghívottakkal. Karácsonyi szerint az együttműködést főleg a közszolgálati médiában sikerült hasznosítani, illetve az Erdély FM és Erdélyi Televízióban.

"Nagyon örültem Szász Attila megkeresésének és annak, hogy hazai szakemberek vállalták ezt" – hangsúlyozta a MÚRE elnöke.

A kutatásokhoz szükséges anyagi alapok előteremtéséhez a MÚRE úgy járult hozzá, hogy a Communitas Alapítvány által az írott sajtónak előirányzott összegből elkülönített egy kis részt erre a célra.

Pletl Rita, a Sapientia Tudományegyetem tanára, a projekt irányítója ismertette a több éven át ismétlődő felmérés-sorozatot. Elmondta, az első évben rögzített alapelvekhez ragaszkodtak végig, hogy meglegyen az egységessége és folytonossága a kutatásnak. Az alapelvek között szerepel például a regionális nyelvhasználat fogalmának a bevezetése és a sztender nyelvhasználattól való elkülönítése. Ez a sztenderd és a nyelvjárások érintkezéséből alakult ki.

A tudományos megfigyelés során a hivatásos beszélők (riporterek, újságírók, műsorvezetők) nyelvhasználatát követik, azokat a normasértő jelenségeket rögzítik, amelyek kirívóak. Jó megfigyelni, figyelmeztetni és korrigálni az érintetteket – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az Erdélyben beszélt regionális köznyelv néhol érintkezik más nyelvekkel, tehát néhol a román nyelv hatásait is figyelembe kell venni. A normasértések rendszerében a hangtant, a lexikológiát, a szintaxist figyelték többek közt.

Egy másik szempont a magyar nyelvű audiovizuális média megfigyelésében a földrajzi lefedettség biztosítása volt: erdélyi és partiumi, Bánság területén működő médiumokat emeltek be a mintába. Szintén szempont, hogy a megfigyeltek között arányosan legyen jelen rádió és televízió, közszolgálati, kereskedelmi, illetve regionális adók.

Minden évben kéthetes periódust fogott át a megfigyelési folyamat, annak az anyagát rögzítették, archiválták. A rögzített anyagot meghallgatva a nyelvi jelenségeket figyelték, a normasértéseket lejegyezték, illetve azt is, hogy hol, milyen adásban hangzottak el. A hibás alak mellé a helyes alakot is feltüntették, illetve jelölték a hiba jellegét. A nagy mennyiségű anyagot táblázatokba összegezték. A kutatómunka eredménye hamarosan hivatalosan felkerül az egyetem honlapjára is.

Pletl Rita elmondta, a munka során el kellett különíteni azt, ami élőben és azt ami „konzervben" (előre felvett adás) hangzott el. Az élő műsorban a spontán nyelvhasználatot követték, a másik esetben a felolvasásra megalkotott szövegek szerkesztését.

Az eredmények ismeretében Pletl Rita úgy fogalmazott, hogy általánosan megfigyelhető az előző évekhez képest egy javuló tendencia: míg korábban a hosszú magánhangzók röviden ejtése gyakori hiba volt, ezeknek látványosan csökkent a száma. Viszont a nyelvbotlások tavaly is vezető helyen voltak, és most sem csökkent a gyakoriságuk. A szóbotlás, az oda nem illő hangok ejtése ma is jelenlevő hibák, amelyeket kellő odafigyeléssel ki lehetne szűrni.

Karácsonyi Zsigmond kiemelte: pozitív hatásnak nevezhető, hogy mindkét fél, a kutatást végző csapat és a befogadók hozzáállásában is változott a hozzáállás. Korábban úgy érezték az újságírók, mintha pellengérre állítanák őket a kutatók, nehezen lehetett meggyőzni őket arról, hogy mi célja ennek a nyomonkövetésnek. Ez a hozzáállás mára megváltozott és remélhetőleg hasznos lesz hosszabb távon is az egymásrafigyelés – vélte a MÚRE elnöke.