Tíz év után tért vissza Nagyváradra Parti Nagy Lajos

A IX. Nagyváradi Könyvmaraton keretében pénteken a Darvas-házban összegyűlt közönség előtt Kőrössi P. József kérdezte a közismert magyarországi írót, költőt, drámaírót többek között az aradi születésű, Nagyváradon gyermekeskedő  Réz Pállal készült beszélgetésekből született Bokáig pezsgőben című hangos memoárról. A kötetből részletet is hallhattunk, melyet Hajdu Géza színművész olvasott fel.

Parti Nagy Lajos elmondta, hogy a múlt század 70-80-as éveiben hét éven át (1979–1968) volt a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője, ami „fontos hely és idő, egybeesett az írói értelemben vett felnőtté válással.”„Mindenkinek megvan a maga belső városa, amit magával visz a konkrét térből”– fogalmazott Parti Nagy Lajos, aki 1986-ban költözött Budapestre, de a Magvetős korszakok mellett 1990 – 2000 között a jelenkor Kiadónál is jelentek meg könyvei.

Ion Luca Caragiale Farsang című darabja kapcsán a műfordításokról és az újrafordítások szükségességéről is szó esett, ennek kapcsán parti Nagy Lajos leszögezte, ő nem műfordító, amit ő művelt, az átírás volt, ami a színházban működik. Az átírásra Jordán Tamás kérte fel, a már említett Réz Páltól kapta a nyersfordítást, és megkereste azt a magyar nyelvet, amelyre a darab átírható. Tersánszky Józsi Jenő nyelve állt ehhez legközelebb, így a Karnevál címen is futó darab szereplői azon szólalnak meg Parti Nagy Lajos átírásában.

Szó esett a Magyar mesék sorozatról is, melynek első darabját a gyöngyöspatai gárdista felvonulás hatására írta, s melynek darabjait, a „nagyabszurdokat” három éven át írta az ÉS-be. Ezekből CD, illetve Dés Lászlóval közösen műsoros est is készült, két politikai töltetű „mesét” pedig fel is olvasott Parti Nagy Lajos.

Az est második része Hadju Géza felolvasásával kezdődött, melyben Réz Pál nagyváraid gyermekkorát idézte fel. A hangos beszélgetések először, 1992-ben a Kossuth Rádió számára készítettek hangfelvételeket, majd 2000-ben és 2012-ben folytatódott a közös munka, melynek eredménye a kötet. Réz Pál a „kánoncsinálók” közé tartozott, sok volt benne a szeretet és a kajánság, bár konzervatív ízlésűnek nevezhették – hangzott el.  Mint Parti Nagy Lajos mondta, sokmindenről beszélhettek, volna például a Szépirodalmi Kiadó idejéről, ami a korszakot jellemezte. A Réz Páltól elhangzott anekdoták kapcsán azt is hozzátette, hogy ez egy zseniális emlékirat, nem forrásmunka. Réz Pál 58 éves volt, mikor a holmit indította.

Mennyire akarhatta a Nyugatos hagyományt követni? – szólt a kérdés, amire Párti Nagy Lajos azt válaszolta: aki folyóiratot alapít, az a Nyugatot akarta követni, hiszen az a minőség és az újdonság szimbólumává vált, „a magyar kultúra egyik tájékozódási pontja pedig a Nyugat és az, amit tágabb értelemben jelent.”

Réz Pál 1930. július 25-én született Aradon, Raffy Ádám orvos, író fiaként. 1944-ben megjárta a nagyváradi gettót, ahonnan romániai internáló táborba került. A budapesti egyetemen magyar-francia szakon tanult. Az Eötvös-kollégium diákja volt, de 1948-ban kicsapták, vele együtt Domokos Mátyást, Hankiss Elemért, Lator Lászlót, Németh G. Bélát. Réz Pál ezután a Szépirodalmi Könyvkiadóba került szerkesztőnek 1951-től. 1989-ben alapította meg a Holmi folyóiratot, amelynek 2014-es megszűnéséig főszerkesztője volt. Életműve kivételesen gazdag. Neve több mint 300 életműhöz kapcsolódik az OSZK katalógusában. Sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső, Déry Tibor, Ottlik Géza, Örkény István, Vas István, Tersánszky Józsi Jenő műveit. Monográfiát írt Voltaire-ről, Apollinaire-ről, Szomory Dezsőről. 2015 szeptemberében jelent meg a Magvető Kiadó újraélesztett Tények és Tanúk sorozatának első kötete, Réz Pál memoárja, a Bokáig pezsgőben. Többek között André Gide, Milan Kundera, Jorge Semprún műveinek fordítója. Réz Pál 2016 május 11-én hunyt el Budapesten. (forrás: litera.hu)

Kapcsolódók

Kimaradt?