Székelyföld irányába terjeszkedik az Örökségünk őrei vetélkedő

Maros megye csütörtöktől bekapcsolódik az Örökségünk Őrei mozgalomba, és ezáltal a szórványmegyék és Kolozsvár után első alkalommal a Székelyföldön is elindul a népszerű erdélyi műemlékvédelmi program – jelentette be Marosvásárhelyen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke,

Ha a falak beszélni tudnának.... szokták mondogatni egy-egy régi ház, épület kapcsán. Most itt a lehetőség, hogy „megszólaltassák” azokat a falakat, épületeket, amelyek az épített örökség listán szerepelnek, esetleg keveset tud a közösség róluk, nincsenek benne az útikalauzokban, de sok érdekességet rejthetnek.  Az Örökségünk őrei című vetélkedő, amely Kolozsvárról a Székelyföld irányába terjed, erre is lehetőséget nyújt.

Csütörtök délelőtt az RMDSZ Maros megyei székházában ismertette a projektet Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, Csép Andrea parlamenti képviselő, Novák Zoltán szenátor és Györfi Zalán, a Maros megyei múzeum munkatársa. Mint elhangzott, ezzel a kezdeményezéssel, amely Kolozsváron és Kolozs megyében nagyon jól működik, talán a történelemoktatás megváltoztatásához is hozzájárulhatnak, elősegíthetik, hogy a diákok történelem órán ne csak az elméletet tanulják, de szűkebb környezetük múltjával is megismerkedjenek.

A vetélkedőre Maros megyében november 12-éig jelentkezhetnek a 15 fős csapatok egy-egy tanár irányításával. Nem feltétel, hogy történelem szakos legyen a tanár, bárki lehet, akit érdekel a műemlékek sorsa. A jelentkezés határidejének lezártával kisorsolják, hogy a csapatok milyen sorrendben választhatnak a műemlékek közül – hangzott el a sajtótájékoztatón. Maros megyében van miből választani, hiszen több mint ezer műemlék létezik. A szervezők azt javasolják, hogy a csapatok lehetőleg a saját környezetükből nézzenek ki egy-két olyan objektumot, amelyet „örökbe fogadnának”.

Példának Marosvásárhelyen az Aranykakas, volt Bürger-palota esetét hozták fel, amely a Vásárhelyi Forgatagon a Szféra nevet kapta, és számos kulturális rendezvénynek, fiatalos eseménynek adott otthont, tehát új funkciót találtak számára. Várak, kastélyok, templomok, udvarházak, lakóházak, utcák sorjáznak az épített örökség listáján, nem csak városokban, vagy nagyobb községekben, de az eldugott kis falvakban is találhatók olyan műemlékjellegű épületek, amelyek sorsával, múltjával és jelenével, illetve jövőjével érdemes foglalkozni.

Novák Zoltán az emberi történetekre lenne kíváncsi – mondta –, arra, hogy egy-egy házban kik éltek, milyen életük volt, mit mesélnek erről a falak. Érdekes lehet felfedezni egy-egy műemlék történetét, egyedi sajátosságát és felkelteni az ott élők, vagy odalátogatók figyelmét, új funkciót találni ki a számára – magyarázta.

A projekt működtetői arra számítanak, hogy a diákok és tanárok meglátják ebben a lehetőséget, kibontakoztathatják fantáziájukat, hogy a 21. század eszközeivel, korszerű módon mutassák be szűkebb/tágabb környzetük épített örökségét, annak értékeit – mutatott rá Csép Andrea, aki fontosnak nevezte a tanulók és tanáraik támogatását.

A vetélkedő helyi döntőit február elején tartják, majd február-márciusban kerül sor a megyei döntőkre. A nyerteseket nyári táborba viszik, ahol egy kommunikációs tréningen is részt vesznek, megtanulják bemutatni azt, ami fontos a számukra.

Akiket érdekel a vetélkedő az emokefranciska@gmail.com címen, vagy a 0747922745-ös telefonszámon jelentkezhetnek, illetve információt, tájékoztatást kérhetnek Csép Andrea képviselői- és Novák Zoltán szenátori irodájában is. 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?