Nem meglepő, hogy Boros Misi rendkívüli zongoraestje péntek délután megtöltötte a BBTE Auditorium Maximum termét. A fiatal virtuózt állva tapsolták a Bölcsészettudományi Kar által, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett Magyar szakosok 3. találkozójának zárómozzanatán. Boros Misivel pár percet beszélgettünk is a koncert után, persze csak azt követően, hogy messziről édesanyja fejbólintással és egy nagy mosollyal jóváhagyta ezt.

Schubert, Debussy, Beethoven és egy ráadás Brahms-szerzemény csendült fel Boros Misi és mestere, Bogányi Gergely közös zongoraestjén. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész 2014-ben találkozott Misivel, a Magyar Televízió Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató showműsorának akkori szereplőjével, majd a kicsik korcsoportjának győztesével, aki azóta New Yorktól Stockholmig és Tokiótól Párizsig bejárta a világot. A kolozsvári koncert egyfajta bemelegítő volt az Öröm-ünnep című Virtuózok-koncertre, amelyet augusztus 20-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartanak.

Élmény volt látni, ahogyan a fiatalok és idősek együtt rezegtek Misi zenéjével. Egy kisfiút például azon kaptam, hogy játékból utánozni próbálta a nála pár évvel idősebb zongoraművészt, és úgy tett, mintha ő is ugyanúgy értené és érezné Schubertet. Nem messze tőle pedig egy felnőtt férfi ujjai Brahms 5. Magyar táncának ritmusát követték, ám az ő esetében az is látszott, hogy ha zongorát kapna a kezébe, hibátlanul eljátszaná a szerzeményt.Lejár a koncert, mindenki állva tapsol. Berszán István, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanszékvezetője hetedhét sárkánnyal ajándékozza Boros Misit, és rövid köszöntőjébe azt is becsempészi:  a zongoraest abban is segített, hogy a Kolozsvári Magyar Napok és a magyar szakosok nagytalálkozója nemzetiségtől függetlenül minden kolozsvárit megszólíthasson. Kivonul a tömeg.

Megkérdezem Misi édesanyjától – mert látom rajta, hogy ő sok mindent a kezében tart –, feltehetek-e egy pár kérdést a 14 éves fiának, bár tudhatnám a választ. Megkapom a beleegyezést, de Misi erről az egyeztetésről nem tud. Leülünk beszélgetni, de a fiú addig nem ül le magabiztosan mellém, amíg édesanyja nem int neki messziről mosolyogva, hogy minden rendben, indulhat az interjú.

„A színpadon csak a zene meg én maradunk”

Sokan leírták már, hogy a kis 14 éves virtuóz milyen éretten gondolkozik. Én sem tapasztaltam ezt másként. Már-már csuklóból válaszolt a kérdéseimre, de mégis őszintén, manírok nélkül. Elmesélte, hogy nagyon örül, hogy Kolozsváron lehet, mert a családja egy része itt él, édesanyja ugyanis itt végezte az egyetemet. „A szüleim, a családom mindig mellettem vannak. Tudják, mikor milyen koncertem van, amikor csak tehetik, jönnek, és meghallgatnak” – fogalmazott.

Elárulta, a koncertek előtt természetesen izgul, de amikor a színpadon van, akkor „csak a zene meg én maradunk”. Szereti azt a sztárságot, ami pár éve teljesen kiérdemelten körülveszi őt, és örül annak, hogy ezt a klasszikus zenével és a Virtuózok műsorral érhette el. Sem a rajongók, sem pedig a sajtó fokozott érdeklődése nem okoz számára kellemetlenséget, mesélte.

A kolozsvári koncert karitatív jellegű volt, az összegyűlt adományokból a Nyilas Misi Alapítvány révén szegény környezetből származó, tehetséges gyerekeket támogatnak. Megkérdeztem, hogy szerinte a vele egykorú gyerekek példaképként tekintenek-e rá. „Nem tudom. Az osztálytársaimmal nagyon jó a kapcsolatom, sok koncertemen voltak. Gondolom a céltudatosság egy jó dolog, hogy az ember tudja azt, hogy mit szeretne elérni. Remélem, hogy ebben segíthetek a fiatalságnak” – jött a válasz. Amit pedig Boros Misi céltudatosan el szeretne érni, az nem más, mint hogy folytassa az elkezdett utat, és zongoraművész váljon belőle. „Az az álmom, hogy ez megvalósulhasson” – jelentette ki.