A Móricz Zsigmond 1920-ban írt klasszikus regénye alapján szerzett Légy jó mindhalálig című musicalt állítja színpadra a Kolozsvári Állami Magyar Színház Béres László rendezésében, szombaton este 7 órától a színház nagytermében. Az alkotók huszonkilenc gyerekszereplővel dolgoztak együtt.  

Ahogyan az a sajtótájékoztatón felcsendült dalban is elhangzott a Nyilas Misit alakító Ábrahám Gellért előadásában, sokan úgy gondolják, „a felnőttek már tudják, mi rossz és mi jó”. Visky András, a színház művészeti vezetője szerint viszont ma már úgy tűnik, ez fordítva igaz, a gyermekek gyakrabban bizonyítják erkölcsösségüket.

Béres László rendező úgy fogalmazott, a Légy jó mindhalálig musical fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy hagyni kell a gyermekeket koruknak megfelelően élni és viselkedni. Az előadás nem segélykiáltás a fiatalok részéről, hiszen ezek az előadásban a mai ifjúsághoz méltóan kiállnak és küzdenek a maguk igazáért – tette hozzá a rendező.

A színházi produkció ugyanakkor arra is kísérletet tesz, hogy visszaadja a súlyát olyan értékeknek, mint a jóság, becsületesség, tisztaság, őszinteség. Béres szerint Nyilas Misi karaktere azt mutatja, hogy a jót és a becsületest, azt, aki nem könyökölve akar valamit elérni, hajlamosak vagyunk lemosolyogni, lúzernek tekinteni. A rendező úgy gondolja, Nyilas Misi nem egy szánalomra méltó, védtelen áldozat, hanem egy nagyon harcias kisgyerek, aki vehemensen próbál kiállni magáért és megvívni a maga harcát az életben – tulajdonképpen a felnőtté válás folyamatát éli meg.

Ábrahám Gellért nem először vállalt színészi feladatot, Béres László ötödjére dolgozott együtt vele, a kolozsvári nézők számára a fiatal tehetség a Valahol Európában, vagy A kétbalkezes varázsló című előadásokból lehet ismerős. Visky András kérdésére elmondta, a kezdetben ismeretlen gyerekekkel és színészekkel ma már jól egyezik, az osztálytársai pedig kíváncsiak és büszkék rá – tette hozzá mosolyogva. Úgy érzi, azonosul Nyilas Misi jellemével, hiszen hozzá hasonló gondjai vannak.

A huszonkilenc gyerekszereplőt 80–90 jelentkezőből válogatták, akiknek meg kellett felelniük a rendező, a koreográfus és a korrepetitor elvárásainak is. A beválogatott gyerekek között vannak harmadikosok és kilenecedikesek is, különböző társadalmi hátterekkel rendelkeznek, van, aki Kolozsváron és van, aki a környező településeken él.

A próbafolyamatot megelőzte egy kéthetes „bevezetés a színházban való létezésbe” gyorstalpaló, amely során Béres László rendező különböző improvizációs, csoportkohéziós és önismereti játékok segítségével azon dolgozott, hogy a gyerekek megtanulják, mit jelent színházban lenni és dolgozni – például mit jelent a próbára koncentrálni és az otthoni, személyes gondokat a színházon kívül hagyni, hogyan kell próbatáblát olvasni, mit jelent az olvasó- és rendelkezőpróba.

Újságírói kérdésre a rendező kifejtette: az előadás célja, hogy időtlenné, kortalanná tegye a történetet, hiszen ez ma is ugyanannyira aktuális, mint korábban. A jelmezek tekintetében igyekeztek korhűeknek tűnni, a huszadik század eleji hangulatot megidézni, viszont a díszletek és a kellékek már túlmutatnak ezen.

Jakab Melinda koreográfus számára kihívás volt gyermekekkel dolgozni, mint kiderült, rengeteg türelmet igényelt a közös munka, sokat dolgoztak azon, hogy a gyerekszereplők egyszerre mozogjanak a színpadon. Elmondta, az előadásban minden táncos jelenet kiegészíti a történetet, megnöveli a drámát vagy adott esetben a humort. Horváth Zoltán korrepetitor számára is kihívás volt a munkafolyamat, elmondta, a zene célja az előadásban a szórakoztatás és az üzenetek megfogalmazása is.

Visky András, a színház művészeti vezetője arról tájékoztatott, hogy a hétvégén bemutatásra kerülő zenés előadás a reformáció 500. évfordulója előtt is tiszteleg, mivel a regény eseményei a Debreceni Református Kollégiumban zajlanak, ahol Móricz Zsigmond is tanult. A művészeti vezető hozzátette, az év második felében is megemlékeznek a reformációról a színházi programok keretében.