Nyolc székelyföldi érték felvételéről döntött csütörtökön a Székelyföldi Értéktár Bizottság. Ezt megelőzően Kovászna, Hargita és Maros megyei művelődési szakemberek részvételével tartottak szakmai konferenciát a Kovászna Megyei Művelődési Központ székhelyén.

„Vesszőparipám a székely kürtőskalács, amely hosszú évek vitája után hungarikum lett, és amelynek a nevét sem lehet lefordítani, viszont a mi felelősségünk, hogy megmutassuk más nyelven, más nemzeteknek is, ne csak felterjesztjük az értéktárakba. Ugyanígy lesz a székely pálinkával, a székely kapuval, és hasonló más értékekkel is, az utat végigjárjuk. A hungarikum törvény az egységes nemzetről szól, a mi elvárásunk pedig az, hogy amikor egységes nemzetpolitikáról beszélünk, akkor a fizikai határok ne tegyenek különbséget például a pálinka névhasználat esetében sem" – vélekedett köszöntőbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, megköszönve a szakemberek munkáját, Békés megye partnerségét.A helyi értékek egyúttal az adott közösség helyi erőforrásai is, hangsúlyozta Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, aki elmondta, Magyarországon igazi sikertörténet a hungarikum törvény, a közösségek jól fogadták a kormány együttműködési ajánlatát. Ugyanakkor a határon túli nemzetrészek esetében nem beszélhetünk egyértelmű sikerről, mert eredetileg egyetlen értéktárba sorolták be a külhoni értékeket, a tavalyi év végére viszont minden nemzetrész értéktára létrejött, a Székelyföldi Értéktár Bizottság megalakulása kapcsán pedig az államtitkár arra kérte a szakembereket, tegyenek meg mindent, hogy igazi társadalmi mozgalommá váljon.

Az értéktár eszköz, szögezte le Hegedüs Csilla, az Erdélyi Értéktár Bizottság elnöke, aki gratulált a Székelyföldi Értéktár Bizottság megalakulásához, majd hozzátette: „nincs értelme újabb és újabb listákat készíteni, akkor lépünk nagyot előre, ha megismerjük, felfedezzük mi magunk az értékeinket, megismertetjük másokkal és utána hasznosítani is tudjuk".Szerinte legalább négy területen lehet hasznosítani az értékeket, a turizmus, az oktatás, az integrált fejlesztés mellett különösen fontos, hogy a közösségépítés terén kamatoztassuk értékeinket. „Abban a pillanatban alakul ki az erdélyi magyar öntudat, amikor megismerjük értékeinket, büszkék vagyunk rájuk, és ez összetartja közösségünket. Számomra ez az egyik legfontosabb üzenete az értéktáraknak" – mondta el Hegedüs Csilla, majd ismertette, hogy Erdélyben 25 értéktár működik, eddig száz értéket terjesztettek fel, 37-et fogadtak el erdélyi értékként, a többi helyi illetve megyei értéktárakban szerepel. 

Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója a felelősség és lehetőség kérdéskörét vetette fel az értéktárak kapcsán, kiemelve, hogy érdemes lenne marketinges és üzleti szempontokat is behozni a különböző szakterületek képviselete mellett, interaktívvá tenni az értéktárat, hogy be lehessen kapcsolni a közösség tagjait, különösen a fiatalokat.

Hasonlóképpen érvelt Bihari Béla, a Gnome Design & IT Solutions vezetője is, aki a szemléletváltás hangsúlyozása mellett néhány különböző technikai megoldást is ismertetett a művelődési szakemberekkel.