Temesvár 2021 - Európa kulturális fővárosa magyar szemmel
Szeptember 16-án eldőlt: Temesvár lesz 2021-ben Európa kulturális fővárosa. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a temesvári magyar kultúra értékteremtői, a temesvári magyar civil mozgalmak kezdeményezői hogyan értékelték ezt a végeredményt, milyen tervekkel, elvárásokkal futnak neki a következő öt évnek.
Nem számítottak Temesvár sikerére
Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke szerint a verseny nagyon szoros volt, előzetesen nem gondolt arra, hogy Temesvár győzhet, bár úgy látta, kreatív és ötletes koncepcióval készült fel a pályázatra. Nagyon örvend Temesvár győzelmének, viszont meglepődött a végeredményen, hiszen temesvári magyarként inkább Kolozsvárt gondolta a magyar közösség kulturális fővárosnak: „Úgy gondolom, hogy jó alkalom lesz Temesvár számára arra, hogy a kultúra felé irányuljon, ugyanis köztudottan inkább a gazdasági vagy egyéb típusú újításokban jár elől, a következő öt évben a kultúra látványos fejlődésnek indulhat” – fogalmazott. Erdei Ildikó elmondta: a kultúrák közötti párbeszédet várja el az Európa Kulturális Fővárosa projekttől.
Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a Bánsági Magyar Napok főszervezője sem erre az eredményre számított. „Én magamban a sorrendet így állítottam fel: Kolozsvár, Temesvár, Nagybánya, Bukarest” – mondta el. „Erdély autonómiája iránt elkötelezett emberként, szorítottam Kolozsvárnak, hisz ez a történelmi város Erdély fővárosa és a kulturális főváros cím erősítette volna ezt a státust, távlatilag jobban pozicionálta volna őt a nemzetközi köztudatban”- tette hozzá Szász Enikő.A nőszövetségi elnök feltételezése szerint a siker a jól megírt pályázatnak és a kitűnő lobbinak köszönhető. „A pályázat készítői bizonyára olyan kulcsszavakkal operáltak, mint: multikulturalizmus, tolerancia, sok nemzetiség békés egymás mellett élése, kultúrák egymásra hatása, európai szemléletmód stb. Ezek mind olyan megfogalmazások, amelyek elkápráztatják a döntéshozókat, akik nem láthatnak a kulisszák mögé. Nem tudhatják azt, hogy itt a kultúra valójában csak egy papírvékony réteget érdekel, sem azt, hogy a Kárpátokon kívüli területekről a kommunizmusban idetelepített és a rendszerváltás után a jobb megélhetés reményében ideözönlött tízezrek nem szenvednek kultúréhségben. Ezeknek a néptömegeknek a bánságitól merőben eltérő mentalitása a hajdan valóban létezett bánsági kultúrát mondhatni visszafordíthatatlanul tönkretette. Reménykedjünk, hogy talán valamit vissza lehet belőle hozni a kulturális főváros projekttel” – mondta a Maszolnak Szász Enikő.
„Ha Temesvár csak a multikulturalitására épített volna, akkor még a második fordulóba sem jutott volna…”
Demeter András színművész, a Román Közszolgálati Rádió volt vezetője, a Temesvár - Európa Kulturális Fővárosa egyesület csapatának tagjaként jelen volt az első bukaresti egyeztetésen. Szerinte a végeredményben közrejátszott az, hogy Temesvár nagyon korán kezdett el készülődni erre a pályázatra, nagyon komoly csapat állt össze.Demeter elmondta, hogy szaktanácsadókkal egyeztettek és meggyőződése, hogy nagyon komolyan felmérték a részleteket: figyeltek arra, hogy melyek azok a különbségek, amelyeket nagyon sok pályázó nem vesz figyelembe, így a legtöbben nem veszik észre azt, hogy csak önmagukat ismétlik. „A döntéshozók nem arra kíváncsiak, hogy mi volt, hanem arra, hogy mit tudsz te nyújtani, mi az, amit te különösen erre a célra készítesz elő, ezért is van ekkora időbeni távolság a pályázás és a kulturális év között, hogy ezeket ténylegesen meg lehessen csinálni. Emellett van a pályázatnak egy nagyon szigorú követelményrendszere és egy nagyon sajátos logikája. Ha te ezt a követelményrendszert nem érted meg, akkor nem veszed észre azokat a rejtett követelményeket, és ami ennél sokkal fontosabb, azokat az összefüggéseket, amelyek ezeket a kritériumokat egy szerves egésszé teszik” – magyarázta.Demeter úgy gondolja, ha Temesvár csak a multikulturalitására épített volna, akkor még a második fordulóba sem jutott volna: „Temesvár hagyományosan arra hivatkozik, hogy ő egy multikulturális európai város, ami nyilván csak nyomaiban maradt meg, aki Temesváron él, az tudja, hogy sajnos ez nem a mindennapok velejárója, hanem inkább egy szép emlék, amire lehet és kell építeni. Viszont senkit sem az érdekel, hogy mi volt a múltban, hanem az, hogy mi van ma – mivel járul hozzá és mivel gazdagodik a város, a régió, a régión túl az ország, és az országon túl az Európai Unió többi tagállama. Nagyon fontos, hogy honnan indulsz, mit fogsz tenni és milyen örökséget hagysz magad után.”
Azt tervezik, hogy a mindennapok szintjére hozzák vissza azt, ami régen természetes volt, így Demeter szerint a magyar és a többi közösség számára is megnőnek a lehetőségek. „Az a kérdés, hogy ez a projekt meg tud-e olyan dolgokat valósítani, amire száz év múlva is emlékezni fognak” – fogalmazott Demeter András.
„Ezentúl még több munkánk lesz”
Arra a kérdésre, hogy a Temesvár által elnyert cím hogyan befolyásolhatja az eddig 21 alkalommal megszervezett Bánsági Magyar Napokat és a Temesvári Magyar Nőszövetség munkáját, a szervezet elnöke, Szász Enikő elmondta, a kulturális főváros cím elnyerése új helyzet elé állítja nemcsak a Bánsági Magyar Napokat szervező Temesvári Magyar Nőszövetséget, hanem az összes temesvári magyar kulturális szereplőt.
Közösen kell kidolgozniuk egy „kis magyar kulturális főváros stratégiát”, megalkotniuk egy olyan 5 évre szóló műsor-hálót, mely átszövi a következő éveket s egyúttal kijelöli a már meglevő, vagy a jövőben induló események, rendezvények szerepét, helyét, idejét stb. „Ebben a helyzetben művelődési életünknek egy sokkal magasabb szintű, összehangolt menedzselésre lesz szüksége, ha azt akarjuk, hogy nemcsak városi, hanem térségi, esetleg kelet-európai szinten is észrevegyenek bennünket. Egy közös stratégiával talán a finanszírozáshoz szükséges anyagi alapok is könnyebben elérhetők lesznek. Az utóbbi évben „méltóságokkal” gyarapodtunk: Temesvárnak tiszteletbeli magyar konzulja, magyar alpolgármestere lett, az ő státusuk, befolyásuk nagyban segíthet a célok elérésében” – tette hozzá.
Megkerestük Farkas Imrét, Temesvár RMDSZ-es alpolgármesterét is, aki szerint a város az 1989-es forradalom után végre nagyon komoly dolgot ért el azzal, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, ami visszahelyezi a várost a köztudatba. „Eddig az volt, hogy aki Romániáról beszélt, az Kolozsvárról vagy Bukarestről beszélt, de mostmár bejött a harmadik város is” – fogalmazott Farkas Imre.
Azt is elmondta, hogy egyenlő feleknek tekintették magukat a többi várossal szemben, de komolyabb vetélytársnak Kolozsvárt tartották. Temesvár számára a köztudatba való visszakerülés mellett infrastrukturális bővítést, régi épületek felújítását, új épületek létrehozását, kulturális központok létrehozását is biztosítja az elnyert cím. „A kultúra nem csak azt jelenti, hogy koncertek lesznek és akadémikusok jönnek olyan beszédeket mondani, amit a legtöbb ember nem ért, hanem a kultúra mindenkinek az életében ott van, az egyszerű embertől a főorvosig és szerintem ezt a kulturális főváros-projekt fel fogja lendíteni a várost, szociális téren, befektetések szempontjából is jó irányba befolyásolható lesz Temesvár.”
Az alpolgármester hangsúlyozta, a temesvári magyar közösség színházának, iskolájának, egyházainak is csak jót jelenthet ez a lehetőség, valamint a magyar civil szervezetek számára is lehetőség adódik bizonyos projektekben részt venni, támogatást nyerni. „Együtt fogunk nőni, dolgozni. Ebben az örömmámorban azt azért észre kell vennünk, hogy ezentúl még több munkánk lesz és még többet kell dolgoznunk ahhoz, hogy 2021-ben egy olyan arcát mutassuk meg a városnak, amelyet talán még mi sem ismerünk” – összegzett. Farkas továbbá méltatta azt a csapatot, amelyik a pályázaton dolgozott, Simona Neumann koordinátor és Dan Diaconu alpolgármester nevét emelte ki.
A tervezett programok egyötödének a kisebbségekkel kell foglalkoznia
A megkérdezettek közül többen kiemelték: a Temesvár Európa Kulturális Főváros pályázatban megjelenik, hogy legalább húsz százalékra kell nőjön azon kulturális rendezvények aránya, amelyek az együtt élő kisebbségekkel foglalkoznak. „Azt tartom nagyon fontosnak, hogy ez a kultúrák párbeszéde legyen, hogy a magyar civil szervezetek képesek legyenek kezdeményezni és saját maguk olyan programokkal előállni, mint például a mostani Temesvári Magyar Napok, ahol nem pusztán résztvevői, hanem alkotói lehetünk a programoknak. Bízom benne, hogy a temesvári magyar civil szervezeteknek is ez egy új lendületet ad, hiszen alkalom lesz megmutatkozni” – emelte ki Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke.
Erdei úgy gondolja, a civil tanács és a Bartók Béla Elméleti Líceum tanári karának is új kihívás megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyeket ez az új helyzet rejt, és azon gondolkodni, hogy milyen módon lehet azokat a magyar közösség érdekében felhasználni. „Úgy érzem, hogy Temesvár multikulturalitásához szükség van a Bartók líceumra, a fiatalokra, a diákönkormányzatokra, a magyar családokra, tehát ilyen formában én úgy gondolom, hogy kiemelten is szerepet kaphatunk abban, hogy a következő években milyenné alakuljon a városkép” – összegzett.
Vissza kell adni a temesváriak önbizalmát
Simona Neumann, a pályázatot benyújtó Temesvár Európa Kulturális Főváros egyesület elnöke úgy véli, Temesváron jó példák vannak a különböző kulturális szereplők közötti együttműködésre, de inkább az egyéni teljesítmények jellemzők. Kiemelte a Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezett Temesvári Eurórégiós Színházi Találkozót (TESZT) és a Temesvári Állami Német Színház EUROTHALIA fesztiválját, amelyek európai kapcsolataikkal sokat segíthetnek a kulturális főváros projektben.A pályázat előkészítési időszakában, 2013 novemberében szociológiai tanulmány is készült arról, hogy mit gondolnak a temesváriak a városukról és az Európa Kulturális Fővárosa projektről. A megkérdezettek több, mint 90 százaléka válaszolta azt, hogy a kulturális események fontosak egy város jóléte szempontjából és 55 százalékuk venne részt önkéntesként a projektben.
Simona Neumann a Maszol kérdésére elmondta: az önkéntesség szempontjából Liverpool példáját tartják követendőnek. A brit város 2008-ban volt Európa Kulturális Fővárosa. 2005 és 2008 között működő önkéntes programjában többségben voltak a magas képzettséggel rendelkező nyugdíjasok és nők, de sikerült 15 százaléknyi kisebbségi önkéntest is bevonni. Magas volt azoknak az önkénteseknek a száma is, akik korábban nem a kultúra területén végeztek önkéntes munkát.
Simona Neumann hozzátette: az Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik fontos célja, hogy ismét önbizalmat adjon a temesvári lakosoknak, miután a várost hosszú ideig elkerülték a kormányzati támogatások. A pályázatban is referenciapontként emlegetett 1989-es forradalom azért fontos esemény a temesváriak életében, mert akkor sokan az életüket kockáztatták egy közös ügy érdekében. „Az ilyen jellegű közös civil megmozdulás és az ehhez szükséges energia az elmúlt szinte 27 évben hiányzott Temesvárról. Ezt szeretnénk újrateremteni, de nem egy véres forradalom, hanem a kultúra eszközeivel” – összegezte Simona Neumann.