Móricz Zsigmond „védtelen” lett
Január elsején megszűnt Móricz Zsigmond műveinek szerzői jogi védettsége, így azok mostantól szabadon kiadhatók.
A szerzői jogi törvény értelmében a művek a szerző halálát követően 70 évig részesülnek védelemben. A védettség a szerző halálának 70. évfordulóját követő december 31-én jár le. A XX. század első felének egyik legismertebb magyar írója 63 évesen, 1942 szeptemberében halt meg.
Móricz műveinek többsége eddig is ingyen hozzáférhető volt a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A védettség vége azt jelenti, hogy mostantól az örökösök engedélye, és a nekik fizetendő szerzői jogdíj nélkül adhatók ki vagy dolgozhatók át az író művei. Egy dolgot természetesen továbbra is tilt a törvény: hogy bárki saját magát tüntesse fel a Légy jó mindhalálig, a Rokonok vagy az Úri muri szerzőjeként.
Az utolsó Móricz-mű a 2010 óta több kötetben kiadott Napló-sorozat, melynek a 1926-29 közötti időszakról szóló része idén nyáron jelent meg. Bár maguk a naplóbejegyzések nem védettek, de mivel jegyzetekkel dúsan ellátott, kritikai kiadásról van szó, Cséve Anna szerkesztő munkája igen.
A védelem lejárta csak azokra a művekre vonatkozik, amelyeknek kizárólag Móricz a szerzője. Így a Török és a tehenek című verséből készült rajzfilm többi készítőjének szerzői jogait nem érinti a változás. Ugyanez a helyzet az Iciri-piciri Kaláka-feldolgozásával, vagy a Rokonokból készült Szabó István filmmel.
Hasonlóan lejárt a Sakknovella világhírű osztrák írója, Stefan Zweig jogainak a védettsége, ugyanez a helyzet Robert Musillal, a Törless iskolaévei és a Tulajdonságok nélküli ember szintén híres, szintén osztrák írójával. Európában egységes a védelmi idő szabályozása, 70 évig védettek a művek – mondta az Indexnek Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület kommunikációs igazgatója.
Tóth Péter Benjámin nem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező években elöntik a könyvespolcokat vagy olcsóbbak lesznek Móricz művei. Az árakat ugyanis eddig is inkább a kereslet határozta meg. Elképzelhető ugyanakkor, hogy valamelyik kiadó rászánja magát egy új Móricz-összkiadásra.
Az elmúlt évek egyik legviharosabb szerzői jogi konfliktusa a Bartók-hagyaték miatt tört ki: a zeneszerző egyik örököse, Vásárhelyi Gábor több formabontó Bartók-feldolgozást is letiltott. Erre a sorsra jutott Alföldi Róbert kékszakállú-rendezése Miskolcon, az operában A csodálatos mandarin, és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című szerzemény a Trafóban. Bartók Béla 1945-ben halt meg, a jogok három év múlva járnak le.