Kihívásnak nevezte Harsányi Zsolt rendező, Bodor Johanna koreográfus és Incze G. Katalin zenei vezető, karmester azt a zenés produkciót, amelynek hatvan szereplője – színésze és zenésze –, közel száz jelmeze és impozáns díszlete van, premierjét pedig december 31-én tartják meg Marosvásárhelyen: G. B. Shaw My Fair Lady című musicaljét.

1956-ban tartották meg a Broadway egyik legsikeresebb produkciójának, a kritika által „tökéletes musicalnek" nevezett My Fair Lady premierjét. Az előadást hat éve alatt közel háromezerszer játszották. A későbbiekben több bemutatót megért, ám igazi klasszikussá a George Cukor rendezte 1964-es, Audrey Hepburn és Rex Harrison nevével fémjelzett, többszörös Oscar-díjas filmmel vált.

A musical forgatókönyve G.B. Shaw ír drámaíró Pygmalion című drámájából készült A történet a magas kultúrát képviselő Henry Higgins fonetikaprofesszor és a borzasztó akcentussal beszélő virágáruslány, Eliza Doolittle egymásra találásáról szól. A professzor számára kezdetben a lány csupán egy projekt, észre sem veszi, hogy az mennyire vonzódik hozzá. Mindennek ellenére, bár nem magától értetődő: a happy end kötelező.

A világhírű musical szilveszterkor kerül bemutatásra az előző évadok Platonov és Bölcs Náthán című előadásait jegyző Harsányi Zsolt rendezésében.

„Vannak remek filmek, csodálatos musical-feldolgozások, amelyeket láthattak már a színházi nézők. A színházat ebből a szempontból 200 éve temetik, valahányszor megjelenik egy-egy újabb technikai vívmány" – fogalmazott Keresztes Attila művészeti igazgató annak kapcsán, hogy a nézőnek miért kell megnéznie a marosvásárhelyi színpadon a hatvan szereplővel – színésszel és zenésszel – közel száz jelmezzel és impozáns díszlettel rendelkező zenés produkciót. „Ami többlete a színházban látott My Fair Lady-nek, az az élő műfaj gyönyörű szervessége, néző és alkotók együttes létezése egyazon térben és időben, amelyet még a 4D-és technológia sem tud szolgáltatni" – tette hozzá a művészeti igazgató, aki szerint „összehasonlíthatatlan az, amikor halljuk a csellónak a lélegzését, nem egy DVD-ről jön a géphang".

Harsányi Zsolt rendező azt tekinti „különlegesnek" az általa színre vitt produkcióban, hogy „erőszakos aktualizálás" és mindenféle formabontás nélkül igyekszik megmutatni színpadon a klasszikus musical szépségét.

Bodor Johanna koreográfus szerint a társulat tagjai több különböző táncműfajban mutatkoznak meg egyazon előadáson belül. „Ilyen volumenű zenés produkció létrehozására nem volt még alkalma ennek a társulatnak. Most itt az alkalom és ezt habzsolja is mindenki. Sok mindent kell tennünk azért, hogy ez a műfaj teljes erejéből érvényesüljön: az ének-, a tánc- és prózai részeknek egyformán magas színvonalúaknak kell lenniük a sikerhez" – mondta az előadás koreográfusa.

Incze G. Katalin zenei vezető, karmester a leggyakrabban játszott musical sokrétű zenei anyagának nehézségeire is kitért a sajtótájékoztatón, és azt is hozzátette: először dolgozik együtt a Tompa Miklós Társulat színészeivel, akik lelkesen, teljes erőbedobással dolgoznak azért, hogy december 31-én a vásárhelyi közönség remekbe öntött musicalt lásson a Nemzeti Színház nagyszínpadán.

Harsányi Zsolt rendező az előadásról:
Shaw romantikus komédiája, a Pygmalion – saját bevallása szerint – a fonetikáról szól. Ez igaz, arról is. Ennél viszont valamivel érdekfeszítőbb a Pygmalion-történet által felkínált lehetőség, amely elgondolkodtatásra késztet alkotó és műalkotás, mester és tanítvány, férfi és nő viszonyáról. Az ókori görög mítosz Galatheája boldog házasságot köt Pygmalionnal, alkotójával. Shaw Elizája már nem hódol be olyan könnyen, mint hajdanvolt elődje. Alan J. Lerner – a Pygmalion alapján 1955-ben írt – My Fair Lady-je a Higgins és Eliza közötti happy enddel végződik. Shaw ezt valószínűleg nem tűrte volna, de hát ekkor ő már nem élt.