Huszonegyedszer adták át a Látó-nívódíjakat

Szombaton átadta nívódíjait a Bernády Házban a Látó szépirodalmi folyóirat. A pályakezdőknek járó debüt-díjat Korpa Tamásnak, a próza-nívódíjat Király Kinga Júliának, az esszéért járó díjat Kántor Lajosnak és a vers kategóriában odaítélt díjat Balla Zsófiának adták át az irodalmi est keretében.

Korpa Tamást, - akit az idei Látó októberi és novemberi számaiban megjelent írásaiért díjaztak a pályakezdőknek járó, úgynevezett Debüt-díjjal, - Demény Péter méltatta. A folyóirat szerkesztője úgy jellemezte a fiatal, debreceni tollforgatót, hogy amikor a tokaji írótáborban először találkoztak egy „sebezhető érettséget” érzett meg benne, és e nélkül a sebeshetőség megfogalmazása nélkül nincsen költészet.lato nivodij korpa tamas mellette meltatoja demeny peter ae

„Rokonszenves volt ott a tokaji írótáborban, holott nem sejtettem, hogy egyszer majd laudálni fogom” – mondta Demény, hozzátéve, hogy olyan szerzőről van szó, aki „okos tanulmányokat” ír, sokat olvasott, vagy éppenséggel „túl-olvasott”, hiszen még arra is képes, hogy Bodor Ádámról újat, meglepőt írjon.

A Próza-nívódíjat az idén Király Kinga Júlia az Apa Szarajevóba megy című regény első fejezetéért kapta. A díjazottat Vida Gábor laudálta, aki azt is elmondta, mielőtt rátért volna a regényrészlet elemzésére, hogy a Látó nívódíjait nem személyeknek, vagy valamiféle morális helytállásnak, hanem szövegeknek adják.

„Nem versenyfutás ez, nem lóverseny, nincs kiforrott és összesített ideológiánk, szabadon döntünk, soha nem veszünk össze, de vitatkozni szoktunk” – magyarázta a folyóirat szerkesztője. Ritkán fordult elő, hogy regényrészletre adjanak nívódíjat, de ez a szövegrész megragadta a szerkesztők figyelmét, agyfajta mintának, szövegmintának nevezték, amelynek szüksége van a folytatásra. Király Kinga Júlia a folytatást, a regény egy újabb, nyomtatásban még meg nem jelent fejezetét olvasta fel.lato nivodij kiraly kinga julia ae

Kántor Lajost, aki, első alkalommal vehette át a nívódíjat, az idei Látó két számában megjelent írásával nyerte el az esszé kategóriát. Láng Zsolt azzal kezdte méltatását, hogy ha lesz erdélyi irodalmi múzeum, akkor azt nagy valószínűség szerint Kántor Lajosról fogják elnevezni. Majd elmesélte azt, hogy 1984-ben Visky Andrástól kapta a „hírt” arról, hogy Kolozsváron Kántor Lajos „lenyílója” nem pálinkával, hanem kézirattal volt tele.

„Az Izrael tanítója című írás a legfrissebb Látó-számban olvasható, három erdélyi szerző – Szabédi László, Gaál Gábor és Szilágyi Domokos életét köti össze. A januári Látóban Láng Zsoltnak egy nagyobb interjúja fog megjelenni Kántor Lajossal, azzal az emberrel, aki „megőrizte fiatalságát, akit ha nem ismernénk, akár egy harminc éves fiatalembert is magunk elé képzelhetnénk. Ez a humorral magyarázható, amivel az emlékeket tudja kezelni” – mondta Láng.lato nivodij kantor lajos ae

Balla Zsófia Látó-nívódíjas versét a májusi lapszámban lehet olvasni – hívta fel a figyelmet Kovács András Ferenc főszerkesztő, aki laudációjában arról beszélt, hogy kolozsvári egyetemi éveit négy hölgy határozta meg: Balla Zsófia, Szilágyi Júlia, Cs. Gyímesi Éva és Kovács Ildikó. „Amióta a Látó van, Balla Zsófia mindig adott verset a Látónak” – mondta a főszerkesztő, hozzátéve, hogy Balla Zsófia nagyon igényesen, nagyon ritkán ad ki verset a kezéből.

A díjazott elmondta, Marosvásárhelyen, a Látó elődjénél, az Igaz Szónál kezdte a pályáját nagyon fiatalon, az első három verse 1965-ben jelent meg a lapban. Néhány – nyomtatásban megjelent, illetve kéziratos verset olvasott fel.lato nivodij balla zsofia ae

A Látó nívódíjait az idén 21-ik alkalommal adták át, míg az első két alkalommal a médiát is díjazták, ma már négy kategóriában adják át a Hunyadi László készítette Batsányi-bronzplakettel és pénzjutalommal járó díjat.

Kimaradt?