Április bolondja felmászott a toronyba, megnézte, hogy hány óra? Fél tizenkettő: bolond mind a kettő!  - Ki ne ismerné ezt a versikét? Ki nem tréfált meg még soha senkit április elsején? Azt azonban, hogy honnan ered az áprilisi bolondozás szokása, senki nem tudja biztosan.

Egyesek szerint csak a szeszélyes áprilisi idő az oka, hogy az ember is bolondossá válik. Mások szerint a tavasz tobzódása veszi el az eszünket ilyenkor. Tudományos, történelmi magyarázatok is szép számmal akadnak: a Wikipédia magyarázata szerint például a szokásért IX. Károly francia király „hibáztatható”, ő ugyanis 1564-ben rendelettel az újesztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Magyar vidéken főleg gyermekeket küldtek ezen a napon a boltba galambtejért, szúnyogzsírért, kakasfogért, szárított hóért. A sajtó megjelenése új távlatokat nyitott az ugratások előtt, a brit lapokban már a 18. századtól szinte üzemszerűen űzték az április 1-jei tréfákat. 1798-ban például valamennyi újságban feltűnő hirdetés tudatta: április 1-jén soha nem látott menet vonul be a Westminster apátságba: lesznek köztük agg férfiak és nők, mindkét nembeli özvegyek és gyermekek, nős és elvált férfiak, férjes és elvált nők, mindenféle rendűek és rangúak. Az olvasóknak nem tűnt fel, hogy a megfogalmazás szerint mindenki a menetbe tartozik és szép számmal össze is gyűltek, majd amikor valaki elkiáltotta magát: „április elseje!", nevetve szétoszlottak.

1878-ban sok amerikai készpénznek vett egy április elsejei hírt, miszerint Edison a fonográf után olyan készülékkel áll elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés kérdését. A múlt század elején egy francia lapban az jelent meg, hogy lebontják az Eiffel-tornyot és ócskavaskereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére.

A BBC 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.

1997-ben például egy kínai újság április 1-jén arról írt, hogy Peking és London megállapodott: Hongkong a briteké maradhat, ha Kína cserében megkapja Észak-Írországot vagy Gibraltárt.

Ezen a napon nehéz a tréfa és a valóság között különbséget tenni, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. Amikor 1946. április 1-jén egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén, az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik álhírnek vették a vészjelzést.

Álhírnek vették a börtönőrök is, hogy fogvatartottjuk megszökött. Következőképpen történt a furcsa eset: a 17. században a franciák bebörtönözték a lotaringiai herceget, aki éppen április 1-jén próbált börtönéből álruhában menekülni. Egy cselédlány felismerte, de amikor az őrségnek jelenteni akarta a szökést, minden katona és tiszt nevetve reagált, mondván: ők is tudják, a bolondok napja van. Amikor aztán kiderült, hogy a rab tényleg kereket oldott, már túl késő volt.