A teremint 1920-as években találta fel egy orosz fizikus, igaz, ő eredetileg rádiót akart építeni – mondta Balogh Attila a nagyváradi Szigligeti Társulat tagja, aki A hetedik lépcsőfok című előadás után ismét rendezőként mutatkozik be. Ez alkalommal Csehov A három nővér című darabját állították színpadra. A bemutató március 18-án, pénteken 19 órakor lesz a nagyváradi Szigligeti Színházban.

Mivel bútorok sem lesz lesznek a színpadon, a „retrofuturisztikus” hangszer Tuzenbach zongoráját helyettesíti majd a darabban, árulta el a rendező. Koreográfusa is van Csehov darabjának, mivel a szereplők „szövegmaszkokat” használnak, a szövegek mögött rejtőzik, amit a szereplő valóban érez, és az érzések vagy akár jellemábrázolások legmegfelelőbb kifejezését a gesztusok és a tánc jelentik, fogalmazott Balogh Attila. Csehov darabja „a hiányon keresztül beszél”, mondta a rendező válaszul Benedek Zsolt dramaturg ama megállapítására, miszerint ahogyan Csehov másik műve, a Sirály olyan, mint a Hamlet a dán királyfi nélkül.

 A három nővér időről, reményteljességről és érzelmekről szól, miközben éppen az idő, a remény és az érzelmek hiányoznak belőle. Csehov szövege egyébként gyönyörű, más előadások pedig nem befolyásolták őket, gyönyörködtetni szeretnének, hangzott el.

Az orosz szerző olyan gyermekeket mutat be, akik nem tudnak felnőni, akikre apjuk vagy anyjuk kényszeríti rá az életpályáját. Csehov is apai befolyásra választotta az orvosi pályát mondta Benedek Zsolt. A darab éppen azért aktuális, mert „a felnőni képtelenséget” jeleníti meg, a „Pán Péter-szindróma” saját generációjának is problémája, tette hozzá Balogh Attila.

Czvikker Katalin menedzserigazgató hozzáfűzte: továbbra is fontosnak tartja, hogy fiataloknak, pályakezdőknek biztosítson lehetőséget a Szigligeti Színház mindhárom társulata, hiszen ők hoznak frissebb látásmódot, és azt is elárulta: a teremint a Lilliput Társulat egyik, Sardar Tagirovsky rendezésében készülő nonverbális előadásában is megszólaltatják majd.