Kínában február 8-án kezdődött az új év, amely a Majom éve a távol-keleti nép zodiákusa szerint. A Majom éve 2017. január 27-éig tart. A kínai újévet egyre több országban megünneplik már, Londonban például idén összekapcsolják február 14-ével, a „szerelmesek napjának” is nevezett Bálint (Valentin) nappal. Kolozsváron a Konfucius Intézet és Babeș-Bolyai Tudományegyetem gazdaságtudományi kara (FSEGA) február 16-án, délután 4-től várja az érdeklődőket a kínai újév tiszteletére készített ünnepi előadásra.

A Majom évének eljövetelét kedden, február 16-án 16 órától ünneplik Kolozsváron, a gazdaságtudományi egyetem (FSEGA) Aula Magna termében. Az előadásra három hónapon át készült több mint 60 diák, a Konfucius Intézet hallgatói. Ugyanekkor tárlat is nyílik a kínai szokásokról, hagyományokról, újévi tradíciókról és kínai konyhaművészetről.

Kínában az új évet nem a Nap, hanem a Hold állásából számítják ki, ezért naptári dátuma – hasonlóan a húsvéthoz – évről évre változik.

Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van, és mindig január 21. és február 21. közé esik. Az újév napja a tavaszünnep kezdete is. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.

Az ünnep Kínában és a világszerte élő kínai közösségekben két célt szolgál: a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, biztosítják a szerencsét az új évre. Az újévi szokások, babonák sok esetben hasonlítanak az európai karácsonyi és újévi szokásokhoz: a lakásokat kitakarítják, bőségesen főznek több napra előre, és igyekeznek visszaszerezni kölcsönadott pénzüket, mert a hiedelem szerint ellenkező esetben egész évben „házon kívül” lesz a pénz. Kínában sem jelent jót, ha Újév napján söprögetnek (elseprik a szerencsét), ágyban fekszenek (betegséget jelent), de a halált, a balszerencsét sem szabad szóba hozni.

Szerencsét hoz viszont a piros és a narancsszín, az új ruha viselése, a földimogyoró (az egészséget és a hosszú életet jelképezi). Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas”, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban nem lehet, mert a fehér a gyász színe. Előszeretettel fogyasztanak az ünnep estéjén kínai töltött táskákat (csiaoce) is.

Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szabadságot kapnak ilyenkor.

Az újévvel kezdődő kínai tavaszünnepet az év 15. napján a lampionünnep zárja.  

Ezen a honlapon Ön is megnézheti, hogy a kínai naptár szerint milyen évben született.