Beköszöntött a kígyó éve Kínában, mégpedig az égre festett szikrázó csillagokkal, ezüst, arany és vöröses fényekkel, a földön sortűzként ropogó petárdafüzérek fülsiketítő robajával.

Vasárnaptól tizenöt napon át (a tavaszünnepet lezáró lampion ünnepig), kisebb-nagyobb intenzitással a mindennapok részévé válik Kínában az éjszakai tűzijátékok látványa, amelyhez maga a lakosság vásárolja meg a pirotechnikai eszközöket alkalmi elárusító bódékban. Ebben az időszakban mindenütt fénycsóvák, gömbök, arany esők láthatók, kíséretük visító, durrogó zaj és füst.

A fővárosban ugyanakkor önmérsékletre hívták fel az embereket, hogy a levegőt és - a hátramaradó kiégett szeméttel - a környezetet a lehető legkisebb mértékben szennyezzék. Tavaly 170 tonna szemetet gyűjtöttek össze csak az újévet köszöntő éjszaka után.

Kína legnagyobb családi ünnepének estéjén roskadásig tele vannak az asztalok, a családtagok, akik többnyire csak ezen alkalommal gyűlnek egybe, már túl vannak az érkezéskori ajándékozáson, s készülnek a következő napok további rokonlátogatásaira, a szabadtéri szórakozásokra, például vattacukros, ringlispiles vásári mulatozásra.

Az idei hivatalos 40 napos ünnephez kapcsolódó utazási periódus január 26-án kezdődött. Ennek során több mint 3 milliárd 400 ezer utazásra számítanak. A vonatok és a buszok mentesítő járatokkal 225 millió, illetve 3,1 milliárd utazást fognak lebonyolítani, amivel elérik az országos kapacitás 99 százalékát.

Kínában még szombaton is három és félmillió ember szállt vonatra, a húszmilliós Pekinget már kilencmillióan hagyták el, közülük 2,7 millióan repülővel. Az utazási statisztikákból arra következtetnek, hogy minden harmadik pekingi vidékről származik.

A február tizedikével kezdődő tavaszünnephez Kínában hét nap hivatalos szabadság jár, de a „normális élet" visszaállásához általában legalább két hétre szükség van. A boltok, üzemek, gyárak leállnak, dolgozóik majd folyamatosan térnek vissza a munkahelyeikre. A politika, a diplomácia ugyancsak takarékra áll.