Leánder és Lenszirom: varázsmese és mesevarázs Nagyváradon
„Odabenn varázslat kezdődik, amihez csend kell “ – ezekkel a szavakkal kértek csendet a Szilágyi Andor írásából készült Leánder és Lenszirom című előadás előtt a Szigligeti Stúdió folyosóján várakozó nézőktől.
A varázslat valóban elkezdődött, s tartott az előadás végéig, hiszen mind a kisebbek, mind a nagyobbak felhőtlenül szórakoztak a mese végére az átok megtörése után Leánder lovaggá változott kobold és Lenszirom királykisasszony történetén.
Az alaphelyzet ismerős bárkinek ismerős meséinkből, a 16 éve és kilenc hónapja elvarázsolt „keráltól” olyasmit kér a kobold a szabadulásért cserébe, amiről még maga sem tudja, hogy van. A kerál hazatér, és kiderül, hogy született egy leánya, Lenszirom akit Mar-Szúr hercegnek (méhek, darazsak, bögölyök uralkodója) ígértek feleségül, ám a kerál kalitkába zárja gyermekét, hogy a gonosz kobold el ne ragadhassa. A királylány a kobold egymásba szeretnek, megszöknek – Csijjegős és Csujjógos hathatós segítségével), ám mikor Lenszirom végre megpillantja Leánder arcát, csúfnak látja, hozzávágja a kapott rózsát, és elmenekül.
A második felvonás Töndér Negéd palotájában kezdődik, házassága előtt illemre oktatják Lenszirmot, aki azonban barátnőjével, Csibecsőrrel megszökik és Leánder keresésre indul. Csibecsőr és Bogyó, Leánder kísérője is egymásba szeretnek – kicsit Balgát és Ilmát, Csongor és Tünde kísérőit idézi a két kedves, de kevésbé idealizált figura –, miközben Lenszirom az unkáktól megtudja, hogy Vaknadály segíthet neki megtalálni szerelmét. Segít is, az ár azonban a királylány szeme világa, hiszen van, akit csak a „szívünkkel lehet keresni.” És mivel meséről van szó, a végén győz a jó, a fiatalok egymásra találnak, a királylány visszakapja szeme világát, Töndér Negéd és Mar-Szúr herceg is egy párrá válik (róluk a felnőttek malíciózusan azt mondanák: megérdemlik egymást). Miközben a kisebbeket a mesevilág varázsolta láthatóan el, a felnőtteket a szójátékok, áthallások is szórakoztatták, a zenében és dalokban pedig gyermek és felnőtt is gyönyörködött.
Tóth Tünde rendező remek érzékkel kerülte el a giccsessé válás csapdáját, a darab szereplői mindégig kedvesek, és kételyeikkel, esendőségükkel vélt vagy valós hiányosságaikkal együtt is szerethetők és szórakoztatók.