Az idei sepsiszentgyörgyi hangversenyévad második koncertjén a Brassói Filharmónia a 19. század francia klasszikusait játssza. November 20-án, pénteken 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében Claude Debussy, Edouard Lalo és Georges Bizet műveit kínálja a komolyzene kedvelőinek a karmester I. Ionescu-Galaţi, és a szólista Florin Ionescu-Galaţi.

A Brassói Filharmónia rendszeres vendégei a sepsiszentgyörgyi hangversenyévadnak, e partneri közreműködés során jöhetett létre közel egy évtizede a komolyzenei koncertek háromszéki sorozata. Ez alkalommal a filharmónia nagyzenekarral lép színpadra, több mint ötven zenész hangszere csendül fel egyszerre. A november 20-i koncertre a francia klasszikusok közül választottak műsorukba, melyet Debussy az 1915-ben íródott Berceuse Heroiquem című zongoradarabjával indítanak. A gondolatokat, érzelmeket közvetítő impresszionista és szimbolista zene legkiemelkedőbb alakja, a francia zene mindmáig nagy hatású zeneköltője, Debussy a romantika talaján is új utakat keresett. Vallomása szerint, Debussy gyönyörködtetni szeretett volna, és a világ zenei színpadán elért töretlen sikere ezt a szándékot igazolja ma is. Harmóniái és hangszínei önmagukban képesek hatni – jellemezte találóan a kortárs festő, Monet a francia zeneköltő muzsikájának lényegét.

A spanyol származású Edouard Lalo  művei közül ma széles körben leginkább szimfonikus művei ismertek, ugyanakkor Lalo mesteri zeneszerző volt a kamarazene terén is. Zenéjére a spanyolos kolorit, ritmus és dallamvezetés jellemző, ami akkoriban kezdett divatossá válni a francia fővárosban, és amely Lalo népszerűségét kifejezetten emelte. A kortárs párizsi zenei elit leginkább zenekari darabjait szerette, elsőként az 1874-ben született Spanyol szimfónia című hegedűverseny aratott sikert a közönség és a kritika körében is. A Spanyol szimfóniában a versenyművek hagyományos háromtételes formáját további két rövid tétellel bővítette ki a komponista, így az 5 tételes versenyműben a szenvedélyes virtuozitástól a bensőséges líraiságig, mindent megtalálunk.

Az est vége az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott opera, a Carmen hangulatát idézi meg. Georges Bizet zeneszerző már nem érte meg utolsó operája várva várt rendkívüli sikerét.  A két Carmen-szvitjét halála után állították össze az opera legnépszerűbb jeleneteiből, nem feltétlenül követve a cselekmény kronologikus fonalát. Az I. Szvit legismertebb darabja a Les Toréadors. Az ünnepélyes torreádor-induló dallama világsláger, amit sokszor sorolnak a 100 legnépszerűbb klasszikus darab közé.

A péntek esti koncertre érvényesek az idei zenei évad bérletei, jegyeket szabadárusításban városi kulturális szervezőirodában lehet vásárolni. A Brassói Filharmónia fellépése után, decemberben a Georgius és a Csíki Kamarazenekar tart hangversenyt.