Miért verekedtek a marosvásárhelyiek a színházban?

Az Erdélyi ritkaságok sorozatban megjelent Marosvásárhelyi krónikás füzetek című, legújabb kötetét mutatta be a Mentor Könyvek kiadó. A könyvkiadó főszerkesztője, Káli Király István elmondta, a sorozatban olyan ritkaságok látnak napvilágot, történelmi, kultúrtörténeti írások, melyek eddig még vagy nem jelentek meg nyomtatásban, vagy ha igen, már nem elérhetőek.

A Marosvásárhelyi krónikás füzetek 1932-1940 között jelentek meg Fodor István, marosvásárhelyi amatőr helytörténész szerkesztésében. Fodor eredetileg színháztörténetet készült írni a vásárhelyi teátrum múltjáról, és eközben bukkant rá egy csomó érdekes levéltári dokumentumra, amelyek addig többé-kevésbé feldolgozatlanul hevertek.  Ezeket a füzeteket gyűjtötte össze és szerkesztette kötetbe és jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátva adta ki Sebestyén Mihály. A krónikás füzetek első kötete még a Mentor kiadó gondozásában jelent meg 2015 februárjában, a második, a kedden bemutatott kötet már a Mentor utódjánál, a Mentor Könyvek kiadónál. Ebben a közel 600 oldalas kötetben, olyan érdekességeket tár Sebestyén Mihály a mai olvasó elé, mint például Rhédey Klaudia története, aki a mostani brit uralkodó, II. Erzsébet királynő ükanyja, vagy a híres vásárhelyi orvosok és püspökök élettörténete, akik a vásárhelyi temetőben nyugszanak, valamint a marosvásárhelyi felekezetekről, a céhekről, a marosvásárhelyi színházi életről.

A kötetet Nagy Miklós Kund mutatta be a Bernády Házban, és arról faggatta a szerkesztőt, mi áll a vásárhelyiek határtalan színházszeretete mögött, milyen lehetett a régi marosvásárhelyi színházi élet, ugyanis megtörtént, hogy egyik-másik színésznő rajongó tábora összeverekedett a nézőtéren, vagy próbálta megzavarni az „ellenfél” előadását, színpadi fellépését. A színház ugyanis mindig vonzotta a vásárhelyieket, ha saját társulattal nem is rendelkezett a város, más helyről hívott egy-egy szezonra színházi „truppot”, hogy játsszon neki. A kötetből arra is fény derül, hogy milyen volt az inasok élete, hogyan, milyen áron válhatott valaki mesterré, hogyan működött a céhes szabályzatok szorításában a tisztes ipar.

Káli Király István az Erdélyi ritkaságok sorozatról beszélve, ismertette a jövendő terveket is, többek között azt, hogy Sebestyén Mihály ígérete szerint bő válogatás jelenik meg Mátyus István, egykori marosszéki orvos-doktor hatalmas művéből, a 18. században született Diaeteticából.

Kimaradt?