A 70 éve elhunyt Janovics Jenőre, két színház építőjére és a kolozsvári filmgyár megalapítójára emlékeznek ezekben a napokban Kolozsváron. Csütörtök délután kiállítás nyílt az egykori színházigazgató életének tárgyi emlékeiből, és bemutatták a Janovics Jenő című tanulmánykötetet is, amelyet Salat-Zakariás Erzsébet színháztörténész, a társulat levéltárosa szerkesztett.

A Janovics Jenő Napok egy zenei kuriózummal kezdődtek: egy indulóval, amelyet annak idején Janovics színházi pályafutásának 30. jubileumára írtak, azóta a kotta évtizedekre elkallódott, és csak nemrég került elő. Az indulót Szép András adta elő, majd a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula beszélt Janovicsról: „volt ünnepelt színész, volt sikeres társulatigazgató, volt leváltott társulatigazgató. Volt kisebbségi, volt többségi, megélt két világháborút. Végül volt üldözött zsidó is.”

A kedd estig tartó rendezvénysorozatot úgy állították össze, hogy minden műfaj szerepeljen a programban, amelyben Janovics nagyot alkotott: opera, könyv, színház, operett, filmművészet. Ősbemutatóval is készül a társulat ebből az alkalomból: Selmeczi György és Demény Péter humorral megtűzdelt „operettparádét” írt, közismert operett-slágerek felhasználásával, Janovics életének mozzanatairól. A Szívem szeret címet viselő produkció vasárnap, november 8-án este 7-kor kezdődik.

Aki szívesen elmereng egy-egy nagy előd személyiségén annak fennmaradt tárgyi emlékeit nézegetve, mindenképpen látogasson el a napokban a sétatéri színház emeleti előcsarnokába. Salat-Zakariás Erzsébet, a társulat levéltárosa aprólékos kutatómunkájának eredményeként korabeli színlapokat, fotókat láthatunk, Janovics okleveleit, színpadon készült fotóit, de például azt a hatósági okmányt is, amely kimondja, hogy bár református vallású, ez még nem mentesíti a zsidótörvény előírásai alól (vagyis neki is sárga csillagot kellett hordania).

A tanulmánykötet egyik szerzője, Andreea Iacob hősnek nevezte Janovicsot, ezt is adta írása címének. „Valójában az ő házában, az ő otthonában vagyunk most” – mondta a szakember, arra utalva, hogy Janovics építtette mindkét kolozsvári színházépületet, sőt, a Szamos-parti (akkori Színkör) építését saját vagyonából finanszírozta. „Az emberiesség és szeretet példaképe ő. Élete valóságos történelemlecke: szenvedett a románoktól, mert magyar volt, majd a magyaroktól, mert zsidó volt” – tette hozzá Andreea Iacob.

Janovicsot először 1900-ban, mindössze 28 éves korában nevezték ki először a kolozsvári színház művészeti igazgatójává. Később főnökét követve lemondott, de 1905-ben visszatért a társulat élére, és 1933-ig folyamatosan igazgatta, naggyá és rendkívül aktívvá tette az intézményt: olyan évad is volt, hogy 400-500 előadást játszottak 11 hónap alatt, tehát sok esetben naponta többet.

Salat-Zakariás Erzsébet érdekes és megható részleteket mesélt Janovics eseménydús életrajzából. Kárpátaljai volt ugyan, de Erdélyt, Kolozsvárt gazdagította. Első színészi szerepe Kolozsváron Ottó volt a Bánk bánban 1896-ban. A darabot később meg is filmesítette, és a sors különleges drámai érzékkel ezt a darabot szánta neki élete és pályafutása lezárásául is: Biberach szerepében készült a Bánk bán 1945-ös premierjére is, amikor – bemutató előtt egy nappal – meghalt. Az volt az utolsó kívánsága, hogy a bemutatót mindenképpen megtartsák: csak helyette és felesége helyett „ugrott be” másvalaki.

Zágoni Bálint, aki dokumentumfilmet is készített Janovicsról, arra a hihetetlen erőre hívta fel a hallgatóság figyelmét, amellyel Janovics minden baj és nehézség közepette újra tudta kezdeni az építkezést, a szervezést. Lenyűgöző munkabírása volt, 1913 és 1919 között hetven játékfilmet forgattak az általa alapított kolozsvári filmgyárban, a kor legjobb színészei álltak a kamerái elé. Nyitott volt, nem félt az újtól, a változást gyorsan beemelte a város életébe: például, míg sok színházigazgató fenyegető veszélyt látott az új szórakozási formában, vagyis a filmben, addig Janovics mozit nyitott, és egyáltalán nem tartott attól, hogy a mozi megfojtja majd a színházát. Zágoni Bálint dokumentumfilmjét 10-én, kedden vetítik a kolozsvári magyar színházban. 

A megnyitó végén kellemes meglepetéssel rukkolt elő Laczkó Vass Róbert és Szép András: a két művész megzenésítette Papp Attila Zsolt két, Janovics életéhez és korához kapcsolódó versét, ezeket – egy opera-paródiát és egy romantikus dalt – adták elő premierként a kolozsvári színház előcsarnokában összegyűlt közönségnek. Érdemes meghallgatni: