Új regényéről beszélt Spiró György Nagyváradon

„A politika azzal játszik, aki világhírű, aki nem, az nincs a sakktáblán” – fogalmazott Spiró György pénteken este a nagyváradi Törzsasztalnál. Az est fő témája a szerző legújabb, Diavolina című regénye volt, Kőrössi P. József kérdései nyomán szó esett kutatómunkáról, Makszim Gorkij életéről, olaszországi, sorrentói száműzetéséről és haláláról, és arról is, hogy a szerző az irodalmat távol szeretné tartani az ideológiától és a politikától.

Spiró György elmondta, hogy nagyon sok kutatómunkára volt szüksége a Gorkij életéről szóló könyv megírásához – magát a regényt hatszor írta át, és a hatodik átíráskor kihagyta a könyv harmadát – és kellett találnia egy szereplőt, akinek a személyén keresztül elmesélheti a történetet. Ő Diavolina, Lipa, a cselédből lett szülésznő és orvos, aki létező személy volt, akár a könyv többi szereplője. A könyvben nagyon kevés a fikció, az egyik kitalált elem az, hogy Lipát a valóságos megismerkedésüknél néhány évvel hamarabb helyezi el a súlyosan tüdőbeteg író környezetében, azért, hogy a nő elmesélhesse a történetet. Spiró György mesélt arról is, hogy 1995 és 2005 között nagyon sok, egykor titkos anyagot publikáltak az orosz titkosszolgálatok jelentéseiből, Gorkij például maga is tudja, hogy magánleveleit is elolvassák, ezért elképesztő közhelygyűjteményeket írt a szocializmusról azokban.

Gorkij volt az első egzisztencialista, húsz évvel, Albert Camus előtt már leírja a lelkiismeret nélküli embert, vélekedett Spiró György, aki beszélt arról is, miközben az író nagyon sok embernek segített jogdíjaiból, és a nagy éhínség idején például gabonát vásárolt, amivel rengeteg ember életét megmentette, ugyanakkor hazudott a szolovszki lágerről, annak parancsnokait kivégeztette, de bezáratta a lágert.

„Az én műveimet nem lehet politikai célokra használni” – mondta Spiró György, aki hozzátette: ideológiáktól és politikától is próbálja távol tartani az irodalmat, ő maga sem lett ideológus. „Nem tartozom sehová, nem adok tanácsot” – vallotta az író.

A kérdések nyomán beszélt arról is, hogy Nyugat-Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa határai ezer éve nem változtak, hogyan lett a Balkánból, mint földrajzi fogalomból politikai fogalom, és arról is, hogy az ortodoxiában a papságból, Közép-Európában pedig a kisnemességből formálódott ki az értelmiségi és hivatalnoki réteg, és ezek a folyamatok más-más típusú államhoz vezettek.

A VII. Nagyváradi Könyvmaraton keretében egyébként Eperjesi Noémi képzőművész tárlatát is megnyitották, Athena Farrokhzad iráni származású költőnő Fehérfehérré című verseskötetével Sall László, a versek fordítója ismertette meg a közönséget, Sorbán Attila író pedig Demény Péter Kolindárium című kötetét mutatta be. A könyvmaraton szombaton zárul, többek között Forgách András Valami fiatal szélhámos című novellás- és Fábián Sándor legújabb verseskötetét ismerhetik meg az olvasók.

Kimaradt?