Amikor a gyergyószentmiklósi kultúrház előtti parkolóban már nincs üres hely a későbben érkező autók számára, az bizony jelent valamit. És ezekben a napokban mindenki tudja, hogy ez mit jelent: elkezdődött a XI. Nemzetiségi Színházi Kollokvium.

Nyolc nagytermi, tizenhárom stúdióelőadással és két kávéházi, kocsmai környezetben történő színházi projekttel várja nézőit a Nemzetiségi Színházi Kollokvium tizenegyedik kiadása. Csütörtök délután a kultúrház előtere színházkedvelőkkel telt meg, hogy együtt vegyenek részt a kollokvium startján.

Czegő Csongor, a Figura Stúdió Színház igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta: a fesztivál tükröt tart elénk, arról hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, mi vesz körül bennünket. Simon Katalin az önkormányzat nevében köszöntötte a színházkedvelőket, és úgy vélte, egy kisváros nagy fesztiválja ez a rendezvény, amelyen a kiadás a befektetett munka és tehetség, a bevétel pedig az élmények, értékek, amivel hazatérnek a nézők. Zsehránszky István színházkritikus az előadások sorát böngészve megállapította, hogy a kollokvium azon az úton jár, melyet ő megálmodott, és újat hoz a nemzetiségi színházi létben.

Kisebbségi témákat összegez az idei Kollokvium

„A Kollokvium mindig egy kötött feladat, nagyjából adott a résztvevői kör. Az benne a szép, hogy ezt a kötött feladatot, mint egy kottát le lehet játszani, miközben valami újat is hoz a látószögünkbe. Az idei kiadás szerencsésen alakult, hiszen az alapjaiban kisebbségi tematikájú Kollokvium kisebbségi témájú előadásokat tud felvonultatni, nagyon széles spektrumon, különböző népek történelmén keresztül. Az elmúlt két évad színházi kínálatában több olyan előadás bukkant fel, melyek a kisebbségi és többségi közösségi előadások problémáit tematizálták, így az identitás meghatározottságunk, a világban elfoglalt helyzetünk köré tudtuk építeni a programot” – összegzett Czegő Csongor a Maszol kérdésére.

A XI. Kollokvium egyik különlegessége, hogy első alkalommal külföldi vendéget is sikerült elhívni, ráadásul egy igen neves színház „személyében”. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában, Vidnyánszky Attila rendezésében tekinthetik meg a nézők Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját.

Bár a kisvárosi kis színház technikai adottságai néhol nehézséget jelentenek az előadóknak, hiszen a gyergyószentmiklósi művelődési házban játszani sokszor igazi kihívás, részben az eltérő színpadi méretek miatt, pozitív a hozzáállás a művészek részéről, hiszen minden alaklommal hálás közönséggel találkoznak. „Minden előadás, amit meg tudtunk hívni, a szívem csücske, nagyon örvendek minden fellépőnek. Ez egy jó hely az Isten háta mögött” – fogalmazott a Figura igazgatója.

A hétvégi programból:

A súdióteremben szombat este hat órától a marosvásárhelyi Spectrum Színház mutatja be Gogol: EGY ŐRÜLT NAPLÓJA című darabját, Kovács Károly előadásában. Gogol az orosz irodalom klasszikusa, az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb hatásúalakja. Az Egy őrült naplója egy kishivatalnok tudathasadásos állapotának mesteri ábrázolása. Hőse, Popriscsin a „normális” világból kilépve a betegségbe, a téveszmék fantáziaszülte birodalmába menekül, ahol összekeveredik képzelt és való. Az orosz klasszikus művében nüánsznyi részletekként, fokozatosan mutatja be, hogyan bomlik meg egy hivatalnok elméje, ha semmibe veszik.

Szintén szombaton a nagyteremben kerül bemutatásra este 8 órától a sepsiszentgyörgyi M Studio előadásában a SZEMÉLYAZONOSSÁG című darab. Mindenkinek van egy élete, múltja, jelene, aktuális története, aktuális ügye, amit megmutat hanggal, szóval, mozgással vagy akár egy tárggyal. Aztán ezek a történetek gazdát cserélnek. Laurie Anderson énekli valahol: „milló történet van a meztelen városban, de senki nem emlékszik, melyik az övé.”

Vasárnap egyetlen nagytermi előadásra kerül sor, este hét órától. A bukaresti Állami Zsidó Színház Shalom Ash: MOTKE, A TOLVAJ című előadását tekinthetik meg a nézők. A Bosszú istenén kívül a Motke, a tolvaj  Shalom Ash munkásságának nemcsak a legismertebb darabja, hanem egyben a zsidó drámaírás legkényelmetlenebb alkotása is.  A történet az ellentmondásos figura, Motke köré épül, aki nyers és szenvedélyes, hatalomvágy és lelki vívódása között gyötrődik. Hogy megértsük, miként válhatott ilyenné, a szerző élesen megrajzolt szereplőket helyez köré: tolvajokat, prostituáltakat, futtatókat. Motke minden vágya az, hogy kitörjön ebből a világból, de a múltja ellene fordul.