Udvariasan szedte ízekre a XI. FreeCamp tárlatnyitón szereplő műalkotásokat a nemzetközi alkotótábor utolsó napjain „bentlakó" bukaresti és budapesti műkritikus. Az augusztus 19–29. között Csíkszeredában lezajló műhely termése szeptember 24-ig megtekinthető a Megyeháza Galériában.

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Csíkszeredában a FreeCamp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotóműhelyt, a táborban ebben az évben négy országból voltak résztvevők.

Gyakorlatilag Csíkszereda betonközpontjának két markáns épületéhez kötődik műhelyként a FreeCamp: a szakszervezeti ház emeletén rendezik be a műtermet tíz napra, majd szemközt, a megyei tanács földszinti halljából kialakított Megyeháza Galériában mutatkoznak be. Idén viszont akadt résztvevő, aki egyszerűen „kinyitotta” a természetet, és szó szerint pőrén, szabadon állt ki a tárlatnyitóra – míg mások a megyeszékhely városközpontja bizarr látványosságaira fricskáztak.

Alkotói szabadság-gyakorlatok

A tábor ebben az évben is a már korábbi hagyományához híven hirdette elveit: „tematikailag és műfajilag teljes alkotói szabadságot biztosít a résztvevő művészeknek, ugyanakkor az érdeklődők és kíváncsiskodók számára megadja az alkotói munkába való betekintés lehetőségét."

Ez azt is jelentette: magukat a műkritikusokat is házhoz hívták, és beavatták a műhelyfolyamatokba.

Az itt készülő alkotásokból a FREE Camp zárómozzanataként augusztus 28-án 18 órakor nyílt kiállítás, amelynek idei felhozataláról Feledy Balázs budapesti és Roxana Păsculescu bukaresti műkritikusok is szabadon, rögtönözve beszéltek.

Roxana Păsculescu szerint a Free Camp általános jellemzője, hogy legalább egyszer mindenki visszatér – az alkotókat visszahívják. De, tette hozzá, feltűnő az is, hogy „férfiak hegemóniája" dívik, női alkotók kis arányban lelhetők Csíkban a műhelymunkálaton.

Harmadsorban fontos – mondta –, hogy a műkritikusokat közel engedik, így nem csak a fináléra futnak be, hanem ismerik az alkotási szakaszokat is – így a tárlaton is rálátnak, voltaképpen miből válogat a művész.

Szerinte kétféle felfogással jöttek idén a képzőművészek: az újjal szabadon kísérletezők, akik a helyszínen érkező ingerekre reagálták le munkáikat, és az otthoni műhelytevékenységüket ide áthelyezők, akik egy már elkezdett projektet futtattak itt ki.

Első csoportból kitűnik a Tokióból érkező Xiao Li: „antik istennőként", beöltözik a természetbe, és kedvesét is a természet gyümölcseibe öltöztetve fényképezi le – mint mondta, ezek az életnagyságú fotólenyomatok a műhely izgalmas tételei.

A budapesti Szkok Iván, a Bécsből érkezett, csíkszeredai származású Fazakas Csaba, a csíki Szabó Árpád és Botár László táborvezető, a bukaresti Ioana Enescu, Dan Tudor és Dan-Sefan Minea jó értelembe vett „alkotásviharban" voltak a műhely ideje alatt.

Mind Roxana Păsculescu, mind Feledy Balázs budapesti műkritikus szeme megakadt a budapesti Varga Edina munkáján, aki „banalitásából átalakítja a látványt" – tételesen egy Csíkszereda központjában lévő, abbahagyott építkezést, melynek betonoszlopaira kopjafa-mintázatokat festett valaki. Feledy Balázs fel is tette a kérdést: vajon a csíkszeredaiakat zavarja ez, vagy jóleső a vásznon viszontlátni?

A tárlatnyitó után mi is átballagtunk a téren, élőben is megszemlélni az ihletet adó helyszínt... lefotóztuk, így ki-ki eldöntheti.

A tárlat szeptember 24-ig lesz látogatható. Szervezők: Hargita Megye Tanácsa, Megyeháza Galéria, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kulturális és Művészeti Központ Gyergyószárhegy, Cultura Nostra Egyesület. Főtámogató: Hargita Gyöngye Rt.

További támogatók: Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza.