Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet Kolozsváron
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán mutatták be a nemrég alakult Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, létrejöttének szükségességét és célkitűzéseit, az intézmény igazgatója, Bencze Lóránt professzor jelenlétében. A rendezvényen három nyelvészeti kötetet is bemutattak, majd aláírták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini Egyesület közötti együttműködési megállapodást.
A magyar nemzetpolitikának alapvető célkitűzése a nyelvhasználati jogok kiterjesztése és védelme. Fontos, hogy legyen meg a tudatos szándék és az akarat, hogy megmaradjunk a magyar nyelvben és magyar identitásunkban – jelentette ki felvezetőjében a házigazda szerepét betöltő Albertné Simon Edina konzul.
Az Intézet vezetésével megbízott Bencze Lóránt professzor (képünkön állva) külföldi példákkal támasztotta alá a Nyelvstratégiai Intézet szükségességét. Pozitív példaként említette Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a lépését, hogy az utóbbi két évtizedben huszonötezer templomot építtetett Oroszországban abból a célból, hogy így erősítse az orosz vallásos nyelv fennmaradását. Ugyanebben az időben több mint 100 keresztény templomot zártak be és adtak el Németországban, a mecsetek viszont sorra épülnek, mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a vallásos nyelv kihalása a magyar nyelvterületeken sem csak vallási kérdés.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet új kezdeményezés Magyarországon, más államok viszont már korábban létrehoztak hasonló intézményeket. Franciaországban például miniszter vezeti és nagy befolyással bír, például nem cserélődik minden kormányváltáskor és még azt is előírta, hogy francia hivatalos szövegben nem lehet angol szó.
Szeretni és megszerettetni az anyanyelvünket
Bencze Lóránt igyekezett eloszlatni azt az elképzelést, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Intézet az Orbán-kormány terméke. Kifejtette, hogy a magyarországi nyelvészek már évek óta kérik egy ilyen intézmény létrehozását, és a miniszterelnököt a magyar nyelv iránti szeretete és tisztelete vezérelte, amikor létrehozta az Intézetet. Szerepe nem kisebb, mint összekapcsolni minden magyarul beszélő embert a világon, azokat is, akiknek ez az anyanyelvük, és azokat is, akik más nyelvűként beszélik a magyart vagy vonzódnak hozzá. Az Intézetnek tehát egy marketingszerep is jut, amennyiben azt a feladatot is felvállalja, hogy minél több idegen ajkú számára tegye vonzóvá nyelvünket, mondta az igazgató.
„A magyar nyelv 100 éve visszaszorulóban van, de ezt meg lehet állítani, ha van bennünk elkötelezettség és megvan a bizalom, hogy ez nem végleges” – fejtette ki az igazgató.
Védekezés a gyarmatosítás ellen
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet a kormány és a politikusok tanácsadója lesz, tervek szerint 20 állandó (főleg nyelvtudós) munkatárssal, a stratégiákon most dolgoznak azok, akiket már eddig felvettek. Közvetítő szerepet kell betöltenie a tudományos intézetek (pl. a Magyar Tudományos Akadémia), a társadalom és a politikusok között.
Magyarország ragaszkodik az Európai Unióhoz, de ellenáll a gyarmatosításnak. Az Intézet megalapítása a múltunkból felszakadó sóhaj, hogy ne legyünk se más nemzet, se multunacionális cég gyarmata – jelentette ki a professzor.
A Főkonzulátuson szervezett találkozón három nyelvészeti, szociolingvisztikai kiadványt is bemutattak:
Sorbán Angella: Kisebbség és kétnyelvűség. A kétnyelvűség szociológiai aspektusai az oktatásban és a munkaerőpiacon. A kötetet Péntek János professzor, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai igazgatója, a Termini Egyesület társelnöke mutatta be.
Gróf Annamária, N. Császi Ildikó, Szoták Szilvia (szerk.): Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején. Írások Kolláth Anna tiszteletére. Szoták Szilvia, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet főtanácsadója, a Termini Egyesület elnöke méltatta a kiadványt.
Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokban. A könyvet Máthé Dénes egyetemi docens ismertette.
A rendezvény ünnepélyes momentumaként Péntek János és Bencze Lóránt professzorok aláírták a szerződést, amely a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini nyelvészeti kutatóhálózat közötti jövőbeni együttműködést szentesíti.