Február 27-én, pénteken 17 órától Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház emeleti kiállítótermében mutatják be Fekete Vince költő, író Udvartér és Dimény H. Árpád költő Apatológia című kötetét. A szerzőkkel dr. Deák Ferenc magyartanár beszélget. Közreműködnek: Szabó Hedda és a miniSNAPS gyerekegyüttes tagjai.

Fekete Vince: Udvartér

Fekete Vince Udvartér (Sétatér Kiadó, Kolozsvár, 2014) című kötete a 2008-ban megjelent tárcanovella-gyűjteményének újabb írásokkal kiegészített, kibővült, azóta sokat érlelődött változata.

Ezek az „úri passzióból” született szellemes, humoros írások, mit ahogy a kötetcím is árulkodik,  az udvarterek városaként is emlegetett Kézdivásárhely – a kötetben Sajnódként jelenik meg – és környékének embertípusait mutatják be. „Helyszíni közvetítést" adnak mindarról, ami egy székely kisvárosi közösség hétköznapjaihoz tartozik. A jellemrajzok pedig annyira jól sikerültek, hogy nem egyszer előrefordult már, hogy az olvasó magára ismert egy írásban és megsértődött.

A székely ember, ha irodalmi témává avatják, legtöbbször anekdotikus figurát alakít. Elég felidézni megszólalásmódját, furfangos mentalitását tükröző nyelvhasználatát, szócsavarintásait, és máris szórakozhat az olvasó a papírra vetett élőnyelvi fordulatokon.

Az Udvartér amellett, hogy szórakoztat, figyelmeztet is: nehogy túl korán feledjük a közelmúltat. Felidézi a letűnt rendszer világát a hatlejes sörtől az Insulated bakancsig, a pioníravatástól a sorban állásig, a hajdani sportoktól a besúgásra való kényszerítésig. A kötetben leltárszerűen felbukkan mindaz, ami a székely kisváros és lakója jelenét, mai életét széltében-hosszában meghatározza: a pityókabortól a húsvéti locsolásig, a disznóöléstől az irodalmi felolvasásig, a kocsmától a kapu előtti padig, a kamrától a pincéig, a padlásig.

„Vitathatatlanul jókedvű könyv, amelyben humor váltakozó intenzitással van jelen, a megmosolyogatótól a fergetegesig; a poénokat különböző dózisokban adagolja a szerző, az olvasóra való tekintettel, hogy a felnevetései közepette lélegzethez is juthasson. De talán érdemes árnyalnunk ezen minősítést, hiszen a derűn, a poénokon átdereng egy régió múltja és jelene, olykor gyomorszorító, fájdalmas realitása" – írja róla Pieldner Judit a Bárka című folyóiratban.

Dimény H. Árpád: Apatológia

Dimény H. Árpád kézdivásárhelyi születésű, Csernátonban élő költő Apatológia című (Sétatér Kiadó, Kolozsvár, 2014) első kötete 2014 novemberében jelent meg, decemberben pedig elnyerte az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György-debütdíját. Tavaly a Székelyföld kulturális folyóirat neki ítélte oda a Szabó Gyula-emlékdíjat. Apa és patológia, vérségi kapcsolat és kórtan, ha „lefordítjuk” a címet. Tény, hogy az utóbbi idők egyik legsajátosabb című erdélyi magyar verskötetének címe – és tartalma – nem idomul egy kézenfekvő egyenlethez, még ha az magyarázza is az egyedi szóösszevonást.

Folyóirat-közlésekkel alaposan előkészített első könyvvel van dolgunk, megjelenését számottevő várakozás előzte meg, a kötet oldalát a Facebook-on élénk érdeklődés övezi.

Nevezték már a kötet darabjait kék verseknek, „mert a halál színe kék”. Oldják a kéket a szerelem-versek, a túlra távozott apa nevében megírt, képzelt, mégis valóságalapú, közelmúltat a visszaidéző jelennel összemérő verses levelek.

Mert távolít és közelít, elküld és visszahív, időben és időn kívül hoz létre találkozásokat a költészet – hiszen ez is a szerepe a vérbeli versnek.

Az esemény facebook oladala itt.