Románia Európa civilizációs bölcsője?

Profi szervezés, tökéletlen többcsillagos vendéglátás és az élő népművészet alulreprezentáltsága jellemzi azt a népművészeti témában rögtönzött szemináriumot, amelyet Kolozsváron tartanak a napokban.

Míg a modern szervezési kultúra nagy léptekkel suhant el a szemináriumra összegyűlt mintegy negyven személy mellett, a vendéglátás minőségi értelmezése meglehetősen szubjektívnek bizonyult, a szakmai háttér pedig megmaradt az elméleti és leltári adatok számbavételénél, ezáltal a népművészet továbbra is magára hagyatva várakozott a szállodai előcsarnokban, rögtönzött kiállítás formájában.

Erdélyben aktívabb a hagyományőrzés

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Országos Vidékfejlesztési Hálózat (RNDR) uniós projektje 30 rögtönzött szemináriumot foglal magába országszerte, e mellett 24 Leader-találkozót és 15 munkacsoportot, különböző témákban. A Kolozsváron debütáló szemináriumsorozat címe A román nép kulturális öröksége és etnokulturális identitása.

Bár a népművészeti értékek megőrzése és népszerűsítése a célja a RNDR-nek és az általa szervezett szakmai tanácskozásoknak, a szeminárium helyszíne nem egy néphagyományt képviselő intézmény vagy helyiség volt, hanem egy négycsillagos szálloda félreeső konferenciaterme. A szeminárium szünetében felszolgált ebéd sem az erdélyi vagy romániai konyhát képviselte, hanem különböző európai nemzetektől kölcsönzött gasztronómiai különlegességek várták a vendégeket önkiszolgáló formájában. Az előételek jól lehűtve, a főtt ételeknek szánt ételbár pedig meredten, kihűlve fogadta a megéhezett társaságot, megkérdőjelezve a vendéglátás négycsillagos minősítését.

A szeminárium keretében a népművészet elméleti szakemberei, egykori, jelenlegi és jövőbeni politikusok, önkormányzati képviselők és alig néhány hagyományőrző személy: népművészek és egy őstermelő gyűlt össze hét erdélyi megyéből, többségük Máramarosból.

Bevezetőként a szervezők részéről Viviana Vasile elmondta, azért kezdték Kolozsváron a szemináriumsorozatot, mivel a város és környéke aktívabb ezen a területen, mint az ország más régiói. A vidékfejlesztési hálózatok létrehozását az Unió valamennyi tagállama számára kötelezővé tette, így került Romániába is egy ilyen hálózat, amelybe – mint Vasile elmondta – bárki beiratkozhat, akinek valamilyen köze van vidéki közösségekhez: legyen az magánszemély, állami intézmény, civil szervezet, önkormányzat vagy egyházi intézmény. A hálózat célja tömöríteni a vidék fejlődésével kapcsolatos szereplőket valamint eseményeket, illetve népszerűsíteni az egyes országok vidéki értékeit.

Törvénybe kell iktatni a hagyományőrzést

Európa civilizációs bölcsőjének nevezte a román népművészetet a szebeni Corneliu Bucur professzor, egykori szenátor, a néprajz, a filozófia és kulturális hagyatékok tudója. Kijelentését számos, a világirodalomból és civilizációtörténetből származó idézettel és utalással támasztotta alá, Andrei Pleșutól Démokritoszig, majd Constantin Noica hagyatékán át és a román nyelv etimológiájának boncolgatásán keresztül egy olyan közönség előtt, ahol, mint Máramaros megye prefektusa, Anton Rohian felszólalásában elmondta, mindenki parasztházban született.

Érdekes, ugyanakkor szomorú tényre hívta fel a figyelmet a Máramaros megyei prefektus, mikor elmesélte, hogy a régió falvaiból számos, kulturális hagyatéknak minősülő paratszház már valahol Nyugat-Európában díszeleg. A több évszázados építményeket 5-10 ezer euróért szedik szét helybéli mesteremberek, hogy aztán valahol Tirolban vagy még nyugatabbra építsék újra azokat, hagyományos máramarosi stílusban. Hangsúlyozta, nem elég a szakmai egyeztetés, a gondok felsorolása, hanem törvénybe kell iktatni a népművészeti értékek védelmét, a hagyományőrző tájépítési és építkezési politikát pedig kötelezővé kéne tenni valamennyi romániai településen.

A számos szakmai, elméleti bemutató mellett eredettörténetre vonatkozó feltevések, de kritikák is megfogalmazódtak. Legélesebben éppen a túlzott elméletiséget, a témában szervezett események hatékonysághiányát kritizálták a résztvevők, hiszen, mint mondták: 25 éve szerveznek a mostanihoz hasonló összejöveteleket, ahol a népművészetet nem is népművészek képviselik, hanem elméleti szakemberek. A különböző uniós projekteknek köszönhetően, bár elterjedt szokássá váltak a falunapok, pontos hagyományőrző kritériumok hiányában ezek a fesztiválok egyáltalán nem támogatják a helyi értékeket, helyi közösségeket, hanem, akárcsak a szimpóziumok, állami tisztségviselők költekezési csatornájává váltak.

Népművészeti Világnap

„A népművészet eredeti formában való megőrzése érdekében szükség van a népművészet világnapjára is, ilyen még nincs. Az erre vonatkozó kezdeményezést az Erdélyi Kézmíves Céh vállalta elsőként magára nemzetközi szinten” – tudtuk meg az egyesület elnökétől, Molnár Attilától, aki a szeminárium szünetében azt is elmondta, hasznos újdonság fogalmazódott meg a mostani kolozsvári találkozón, mikor a szakemberek egy országos szintű tanács létrehozását latolgatták.

Molnár szerint egy ilyen méretű szervezet tudná a leghatékonyabban képviselni a népművészet és az azt éltető népművészek, kézművesek érdekeit, ugyanis egy országos tanácsban egyaránt képviselik magukat a szakmai egyesületek, önkormányzatok, intézmények és a kormányban részt vevő döntéshozók.  

A szeminárium első, elméleti részét a délután folyamán csoportos munka követte két témában: az immateriális kulturális hagyaték feltérképezésével foglalkozott az egyik csoport Augustin Goia, az Erdélyi Néprajzi Múzeum kutatójának irányításával, míg a másik  Corneliu Bucur professzor vezetésében az itt élő közösségek etnokulturális identitását próbálta körülrajzolni.
Pénteken, a szeminárium zárónapján Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum néprajzkutatója a hagyományos kézműves termékek eredetiségét igazoló elemekről tart előadást, Tiberiu Groza, a Kolozsvári Kézművesek Egyesületének elnöke a ma is élő népművészeti foglalkozásokról beszél, egy lehetséges közös értékesítési piacról Cristian Micu (Erdélyi Néprajzi Múzeum) értekezik, Molnár Attila az Erdélyi Kézmíves Céh részéről pedig az erdélyi népművészet online népszerűsítésére kínál megoldásokat.

 

Kimaradt?