Mintegy kétszáz oldalnyi eddig ismeretlen szövegrész kapott helyett Márai Sándor Föld, föld!... című kötetében, amely a Helikon Kiadónak a hagyatékban maradt kéziratokat a megjelent művekkel összevető sorozatában látott napvilágot.

A Föld, föld!... teljes változata abba a sorozatba illeszkedik, amelynek tagja a 2013-ban megjelent, a cenzúrázatlan és a javított változatot egybevető Egy polgár vallomásai 1-2, illetve a folytatásának tekinthető Hallgatni akartam című kötet – mondta Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztője. A főszerkesztő szerint a most megjelent A Föld, föld!... visszaállítja „az eredeti ősállapotot", azaz a kéziratban maradt részeket egységbe rendezve jeleníti meg, illetve a korábban már megjelent szövegek között elhelyezi az eddig nem ismert korpuszokat.

„A Márai-vallomásokban volt egy hiányzó láncszem, egy kézirat, amely az Egy polgár vallomásai 3 címet viselte, viszont kiadásra sosem került" - mutatott rá az irodalmár, hozzátéve, hogy ennek a szövegnek a meglétére a kutatók a naplók bejegyzéseiből következtethettek. Az irodalomtudomány arra a következtetésre jutott, hogy ez a mű azonos lehet azzal, amely 1972-ben az Egyesült Államokban Föld, föld!... címmel jelent meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyaték tanulmányozása során azonban kiderült, hogy Márai megírta az Egy polgár vallomásai 3-at, ennek része volt a Hallgatni akartam című kötet szövege, illetve a most megjelent mű eddig ismeretlen részei is.

A kutatómunka arra is rávilágított, hogy a most megismerhető korpuszt „alapszövegnek" tekintette az író, ebből bontotta ki az 1972-ben megjelent mű cselekményét: kiválasztott fejezeteket, átírta őket, és hozzá is toldott részeket. A kihagyott részek 15 fejezetet töltenek meg. Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentette meg az író a művet, Kovács Attila Zoltán elmondta, hogy Márainak már nem volt rá lehetősége, hiszen a Sértődöttek 3. - Művészet és szerelem című regényét 1948-ban bezúzatta a formálódó diktatúra, majd elhagyta az országot. Az író feljegyzéseiből az is kiderült, hogy Márai eleinte egyáltalán nem akarta kiadni a művet, később pedig azt szerette volna, ha csak Magyarországon jelenik meg, külföldön nem.

A kiadó vezetője szerint a Föld, föld!... Magyarország történelmének szubjektív hitelességgel megírt története a kifosztott és elnyomott haza 1944 és 1948 közötti időszakáról. „Az eddig ismeretlen részek Márai gondolkodására mutatnak rá, arra, hogy mennyire aggasztónak találta azokat az irányokat, amelyekbe az ország elindult" - vélekedett, hozzátéve, hogy az író világosan látta, hogy a szélsőjobb szétzúzása után az egész demokrácia, az ország következik. Méltatta az író lírai elemzéseit, valamint azt, ahogyan Márai a leányfalui tartózkodásáról ír. Kovács Attila Zoltán szerint az új szövegrészek más megvilágításba helyezik az író „önkéntes száműzetését" is, hiszen - mint kiderült - Márai hazaszeretete miatt nem akarta elhagyni az országot.

A főszerkesztő szólt arról is, hogy fontolgatták az új szövegrészek külön kötetben szerepeltetését, de végül a három egységes kötet mellett döntöttek, hiszen így a mintegy 1500 oldal áttekinthetően mutatja meg az író gondolatait ország 1900-1948 közötti történelméről, a vallomás műfajáról. Megjegyezte, a mintegy 40 dobozból álló hagyaték még számos ismeretlen szöveget őriz, amelyhez Torontóból az idén év elején újabb 3000 oldalnyi szöveget hozott haza. „Most már talán kijelenthető, hogy teljes a hagyaték, azonban a feldolgozása még korántsem az" - hangsúlyozta.

A kiadó várhatóan Amerikai kaleidoszkóp címmel fogja megjelentetni Márai amerikai élményeit az Irodalmi bedekker sorozatban, az Ünnepi Könyvhétre pedig a Szabad Európa Rádióban közzé tett műveiből tervez újabb kötetet.

Az Egyesült Államokban fellelt anyagok között több kuriózumra is bukkantak, ilyen például Márai a kortárs amerikai irodalomról készített irodalmi jellemzései, amelyeket lapok felkérésére írt, útinaplói hasonlóan lenyűgözőek. Ezekkel párhuzamosan a főszerkesztő hozzálátott a Lola-naplók feldolgozásához is, ami igazi irodalmi csemegének ígérkezik. Szeretné feldolgozni az író levelezését is, ehhez viszont még hosszú kutatómunkára van szükség - hangsúlyozta Kovács Attila Zoltán.