Bukarest és Kolozsvár után, Arad és Temesvár előtt kedden este Nagyváradon mutatták be Salamon Márton László Un aliat uitat (Egy elfeledett szövetséges) című, a két világháború közötti román-magyar szociológusi kapcsolatokat bemutató kötetét.

A Gh. Șincairól elnevezett megyei könyvtár előadótermében Székedi Levente szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, a Bukaresti Egyetem doktorandusza üdvözölte az érdeklődőket, majd miután tisztázódott, hogy minden jelenlévő magyar anyanyelvű, az eredeti tervekkel ellentétben nem román nyelven zajlott a fővárosi Tracus Arte kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója.

Salamon Márton László, aki jelenleg Románia főkonzulja Szalonikiben, korábban újságíróként dolgozott, volt az Új Magyar Szó napilap főszerkesztője, de matematikát is oktatott, Bukarestben pedig annál a Rostás Zoltánnál doktorált, aki a Dimitrie Gusti féle román szociológiai iskola legelismertebb szakértője ma. Mindezt Székedi Levente mondta el a szerzőről, míg a kötetről azt, hogy legfontosabb üzenete: a két világháború között létezett együttműködés a román és a magyar társadalomtudósok között. Utóbbiak közé tartoztak az Erdélyi Fiatalok mozgalom kezdeményezői, akik Gustihoz hasonlóan a falukutatásban, falufejlesztésben vélték megtalálni legfontosabb feladatukat.

Salamon Márton László (képünkön jobboldalt) arról beszélt, hogy Rostás Zoltán javaslatára kapcsolta össze Gustit és magyar követőit, így jutott el az Erdélyi Fiatalokhoz. A szerző szerint a kötet legfontosabb érdeme, hogy román nyelven íródott, a témáról, különösen annak magyar vonatkozásairól eddig is lehettek ismereteink Cseke Péter köteteiből. Egy román olvasó számára ez a munka kitárja a horizontokat, empatizáló hatással lehet rá, beleélheti magát a Trianon utáni erdélyi magyarok lelkületébe. A szerző arra is kitért, hogy a románok és a magyarok közötti nyelvi gát ma is olyan mértékű, hogy ennek jelentőségét fel sem fogjuk igazán.

Székedi és Salamon érdekfeszítő beszélgetésének konklúziója, hogy az utókor részéről sem Dimitrie Gusti, sem az Erdélyi Fiatalok mozgalom kezdeményezői nem kapják meg a kellő elismerést és tiszteletet.

A könyvbemutató néhány – a mozgalom tagjainak utóéletére, illetve Kós Károlyra – vonatkozó, a közönség részéről érkező kérdés megválaszolása után dedikálással ért véget.