A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében november 28-án, pénteken 18 órától bemutatják Kónya Ádám helytörténésznek, a múzeum egykori igazgatójának Háromszéki színes szőttes című könyvét. A szerző írásait közreadó, fényképeivel és rajzaival illusztrált, a kolozsvári Korunk—Komp-Press Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójának házigazdája Vargha Mihály, a múzeum igazgatója.

Kónya Ádám e hátrahagyott helytörténeti írásaiból, rajzaiból és gazdag fotógyűjteményéből összeállított kötetéből a Háromszék napilap idei, március 15-i számában közölt részletet:

„Nem tudjuk, hogy a reformkorban mennyire volt ismert Kossuth Lajos neve Sepsiszentgyörgyön, de 1848 nyarán már szerveződtek a térségben a „Kossuth önkéntes lovas szabadcsapat” századai, és 1849 májusában közgyűlésen javasolták Kossuth Lajos és Bem József díszpolgárrá avatását. A világosi fegyverletételt követően, 1849 novemberében Demeter József főjegyző, a szabadságharc időszakának jelentős, ám alig emlegetett személyisége indítványozta, hogy a város – a lakosság óhajának eleget téve – „35 öl hosszúságban és 20 öl szélességben” telket adományozzon „Kossuthnak és Bem¬nek, mint a magyar forradalom főnökeinek”. A kényszerűen visszafojtott dacosság robbanhatott ki 1861. május 22–23-án, a Bach-rendszer bukását követő első tisztújító közgyűlésen. „A szépen hangzó szám kedvéért” 48 képviselőt választottak és 48-as honvéd hadnagyot főbírónak, Császár Bálint személyében. Tiszteletbeli tanácstag lett III. Napóleon francia császár, Viktor Emánuel olasz király, Türr István altábornagy, Garibal¬di József és Klapka György tábornok. A gyűlés elnöke Komárom várának egykori parancsnoka, a Sepsiszentgyörgyön született Ascher¬mann Ferenc honvédezredes volt. Császár Bálint polgármesterségének utolsó éveiben mozgalom indult a magyar állampolgárságától 87 esztendős korában megfosztott Kossuth díszpolgárrá avatása érdekében. Benedek János közjegyző 1892 novemberében képviseleti közgyűlésen terjesztette elő a javaslatot a díszpolgári cím adományozására, illetve a Kossuth Lajos tér létesítésére. A Gyárfás Jenő által készített díszpolgári oklevél átadására a következő év márciusában küldöttség utazott Turinba ifj. Gödri Ferenc főjegyző vezetésével.

1894. március 23-án a városban megjelenő napilap, a Székely Nemzet gyászkeretes oldalai számoltak be a kormányzó haláláról, és gyászistentiszteletet tartottak a vártemplomban. 1898-ban, a szabadságharc kitörésének 50. évfordulóján Kossuth térnek nevezték át az addigi Kispiac teret.

1903-ban megalakult a Kossuth Asztaltársaság, a Jókai Nyomda rangos kiadványt jelentetett meg Kossuth napja Sepsiszentgyörgyön címmel, és március 15-én a város színháztermében műkedvelők mutatták be a Kossuth menyasszonya című színművet. Kossuth alakját Nagy György, a Székely Mikó Kollégium volt diákja jelenítette meg – amint a Székely Nemzet írta – „oly szép jelenetekben és oly nagy rutinnal”. A később országosan ismertté vált jogász, politikus 1913-tól a Kossuth Lajos Lapja, illetve a Kossuth Zászló című lapot szerkesztette, és 1911-ben megalapította a Köztársaság Pártot, amelynek utóbb a Kossuth Lajos Pártja nevet adta.

1905-ben megnyílt a város központjában az emeletes Kossuth kávéház, és nemsokára a Kossuth Nyomda is működött a Csíki utca elején.

Gyárfás Jenő 1900-ban Kossuth-képet festett a városháza és 1911-ben a vármegyeház díszterme számára Kossuth – az államférfi, illetve Kossuth – a hadvezér címmel. A következő években a Balkánon már dörögtek a fegyverek, a szomszédos Brassóban felrobbantották az Árpád-szobor néven ismert millenniumi emlékművet, és az első világháború végén bekövetkezett főhatalomváltás után a Székely Nemzetről Székely Népre változtatott helyi újságban Kossuth Lajosról ritkán eshetett szó.”