A színpadon „szemeteltek” a művészek a Héttorony fesztiválon

Szombaton az Etonofon zenei Társulás Nagyvárosi Bujdósók címú koncertjével kezdődött, vasárnap délelőtt a Papó Zenedéje elnevezésú gyermekprogrammal folyatódott, majd aznap este kiállítás-megnyitóval és a Weöres Sándor Rockandroll című előadással zárult a Héttorony Fesztivál.

A Kós Károly Egyesülés vándoriskolái című tárlatot a Szigligeti színház páholyelőcsarnokában nyitották meg, ezen Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője köszöntötte a megjelenteket, és azt is elmondta, hogy a tárlat anyagát november 20-áig láthatják majd az előadások nézői a  páholyelőcsarnokban és a páholyfolyosón. Csernyus Lőrinc, a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány képviselője a 25 éves Kós Károly Egyesülésről és a vándoriskoláról beszélt, a tárlatot Bogos Ernő építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja nyitotta meg.

Elvarázsolta  a nézőket a Weöres Sándor: Rockandroll című előadás, bár nem kifejezetten az a korosztály foglalt helyet a nézőtéren, amelynek azt eredetileg szánta Novák Péter társaival. A környezettudatosságot, fenntartható fejlődést, túlnépesedést, kultúrák különbözőségét, ivóvízhiányt és más, korunk kérdéseit feszegető előadást eredetileg 12–18 éveseknek szánták, ennek ellenére a többségében idősebb jelenlévők vastapssal búcsúztak az előadóktól. Weöres Sándor sorait a legkülönbözőbb zenei stílusokban adták elő a művészek, cigánytáncot éppúgy láthattak a nézők, mint ahogy rockosítva vagy bluesosítva is elhangzottak versek.

Az előadás során nem meglepő módon pillepalacokból, sörösdobozokból, toalettpapírból, szemeteszsákokból improvizálták a kellékeket, a színpadot elborító szemetet a előadás végén a nézőtéren lévő gyermekekkel közösen szedték össze – természetesen szelektíven. Egy hatalmas „földgömbbel” is labdázhattak a nézők, melyet az előadás végére virágokkal borítottak el a szereplők. 

Kimaradt?