Itt az első tündérmese homoszexuális hercegekről és hercegnőről
Homoszexuális hercegekről szóló mesekönyv borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban, és egy ideje már Magyarországon is. A hercegek és a kincs című könyv egy amerikai szerző, Jeffrey A. Miles tollából született, és most már magyar fordításban is megjelent, online megrendelhető.
„A hercegek és a kincs" cselekménye dióhéjban: Az Evergreen (Örökzöld) nevű mesebeli ország királyának, Rufusnak lányát, Elena hercegnőt elrabolja egy gonosz boszorkány. A búslakodó Rufus kihirdeti: azé lesz a királyság, aki kiszabadítja és feleségül veszi a lányát. A bajnok Gallant és a könyvmoly Ernest (a magyar fordításban Győző és Szilárd) útra kelnek, hogy megmentsék a hercegnőt. Kalandozásaik során azonban rájönnek, hogy nekik nem Elena kell, hanem egymásba szerelemesek. Vagyis hogy homoszexuálisak. Ráadásul a megmentésre szánt királykisasszony, Elena is leszbikus. A mese persze happy enddel végződik – mármint Győzőnek és Szilárdnak, de nem a homofóboknak, akik máris meghúzták a vészharangot.
A szerzővel, Jeffrey A. Miles-szel a hir24.hu riportere készített online interjút. Az amerikai szerző neki azt nyilatkozta, nemcsak a meleg, hanem a heteroszexuális párok részéről is rengeteg pozitív visszajelzést kapott. „A reakció végtelenül pozitív és támogató volt. A meleg szülők visszajelzései csodálatosak voltak, de hetero párok is mondták, hogy imádták. Sokan azt mesélték, már szerettek volna gyermekükkel beszélgetni az egyneműek házasságáról, de nem tudták hogyan kellene. A könyv viszont megkönnyíti ezt.” – írta a mese szerzője a hir24-nek. A teljes interjú egyébként itt olvasható.
A könyvet tudtunkkal Romániában még nem lehet kapni, sőt Magyarországon is csak online rendelhető meg egyelőre. A felháborodáshullám azonban már elindult. A Jobbik facebookos tiltakozását, miszerint a könyv „a legaljasabb, legízléstelenebb provokáció, melyet a meleglobbi megengedett magának” – már közel ötezren (cikkünk születésének pillanatában egészen pontosan 4728-an) megosztották. Ennek ellenére az író meggyőződése, hogy „tökéletes volt az időzítés egy ilyen mese kiadására” Magyarországon.