Teljes gőzzel készülődnek Gyergyószentmiklóson a július 12-én, szombaton nyolc órától műsorra kerülő A Fejedelem című musicalre. Plakátok állnak a hirdetőkön Székelyföld-szerte, egész Erdély olvashatja az újságokban, digitális sajtóban és hallhatja a rendezvény beharangozóját a rádiókban. A több mint 60 színészből álló egri csapat lázasan próbál, a gyergyószentmiklósi Orbán Balázs tér pedig centiméter pontosságig fel van mérve, hogy szombaton tökéletes legyen a produkció.

Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata és az Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. közös produkcióját most mutatják be elsőnek Erdélyben. Moravetz Levente - Balásy Szabolcs – Horváth Krisztián történelmi musicalje Rákóczi Ferenc életét kíséri végig a szabadságharc alatti időben. Az erdélyi ősbemutatóra Gyergyószentmiklóson az Orbán Balázs téren kerül sor július 12-én, szombaton este nyolc órától.

A besztercei születésű Moravetz Levente szakmai munkásságát évek óta a történelmi témák zenés feldolgozása határozza meg. 2001-ben így került sor az Egri csillagok bemutatójára az egri várban, 2009-ben Szigetváron a Zrínyi 1566 musical előadására, 2011-ben pedig a Rákóczi-szabadságharc háromszázadik évfordulójára elkészült A Fejedelem címűt darab. Ez utóbbi külön érdekessége, hogy mind a szövegkönyv, mind a zene kifejezetten az egri művészek számára készül, de találunk a szereplők között sztár vendégeket is, akik szívesen vállaltak közösséget egri kollégáikkal. A szereposztásban kiemelkedő Kelemen Csaba, Csengeri Attila, Dévényi Ildikó, Herczeg Flóra, Fésűs Nelly, Tunyogi Péter neve. Moravetz Levente - Balásy Szabolcs – Horváth Krisztián szerzőhármas egyébként nem ismeretlen a közönség előtt. Nevükkel és a Zrínyi 1566 című rock musicaljükkel már találkozhatott a színházat és a műfajt kedvelő közönség, de ők írták Mark Twain nagysikerű könyvéből, A koldus és királyfi című musicalt, valamint a Moravetz – Horváth páros jegyzi a magyar operett megújítására szánt Attila kincsei című operettet.

Lehetőség és kötelesség a művészetben

„Úgy érzem, hogy a veretes történelmi drámák ideje lejárt. A fiatalokat nem kötik le a hosszú dialógok. Nem véletlen, hogy ha körbenézünk, a magyar színházi előadások között alig találkozunk ilyen produkciókkal. Így viszont az ifjúság nem találkozik a színházban saját történelmével. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy ennek milyen következményei lehetnek. Fiatal honfitársaink lassan jobban ismerik az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek névsorát, mint az Árpád-házi királyokét. Napóleonnak, amikor megkérdezte, hogy mit kezdjen a magyarokkal, azt a választ adták, hogy a magyarok nagyon büszkék a múltjukra. Abba kapaszkodnak, ha bármi baj van. Vedd el a magyaroktól a múltjukat, s örökre leigázod őket. Nos, remélem sikerül ezen az elkeserítő helyzeten változtatni ezekkel a musicalekkel. Nekem ennyi a lehetőségem, de ezzel kötelességem élni”, fogalmaz a szerző.

Így történt, hogy bár az anyagi lehetőségek nagyon szűköseknek és bizonytalannak mutatkoztak, hiszen nagyon nehéz a majdnem százszereplős játék pénzügyi hátterét előteremteni, mégis elkezdődtek a szabadtéri próbák, órákon át tűző napon szőtték látványossá a történelem szálait a színészek, táncosok, mindaddig, míg hajnali négykor elhangzott a „– köszönöm mindenkinek!” – próba végét jelző mondat és akkor holtfáradtan zuhantak földre. Reggelig zajló, késhegyre menő viták zaklatták az éjszakákat a szerző és a zeneszerzők között egy-egy zenei megoldás védelmében. „Mindezt azért, mert meg akartunk emlékezni egy olyan magyar emberről, akinek törekvéseit a mai napig zászlóira tűzték, tűzik azok, akik szebbet és jobbat akartak ennek az országnak.” – nyilatkozta Moravetz, aki rendezőkent gyakorlatilag belezuhant az operettek világába, napjainkban pedig ennek a rock musical a megfelelője. Úgy értékelte, a nagy magyar történelmi események, az Egri csillagok, a Zrínyi és a II. Rákóczi Ferencről szóló Fejedelem megérdemlik a figyelmet, minden produkciós és anyagi nehézség ellenére. A rock musical zenéje erősen folkos, a kurucnótákra és hangszerekre épít. Az előadás a szabadságharc látleletét alkotja meg, mely bár elbukott, azért a legnagyobb magyar sikertörténet.

Moravetz Levente Besztercén született 1957-ben. A Budapesti Színművészeti Főiskolán 1980-ban diplomázott és a Radnóti Színházban játszott 1986-ig, majd a Pécsi Nemzetiben folytatta 1999-ig. Több darabot írt, rendezett, koreografált, itthon és a határon túl, évekig főrendezője volt a Kassai Színháznak. A nemzeti trilógiaként is felfogható musicaleknek, az Egri csillagok, a Zrínyi 1566 és A Fejedelem a rendezője.

A Fejedelem cselekménye

Az 1640-es években egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket kezdett látni. Látomásait 1657-ben ki is adta s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Drabicius Miklós jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. A második kiadást a híres Comenius Ámos rendezte sajtó alá, s egy példányt az amsterdami kiadó XIV. Lajosnak is megküldött. Drabicius életével fizette meg vakmerő látomásait, az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le. Ez az előjátéka A fejedelem, című musicalnek, mely Rákóczi Ferenc életét kíséri végig a szabadságharc alatti időben, amellyel méltánytalanul keveset foglalkozik a magyar színházirodalom. Bemutatja a nagyhatalmak kegyetlen és kérlelhetetlen taktikázását, amelyek egy nemzet sorsával játszottak, hideg fejjel, kíméletlenül, saját érdekük szerint.

A Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál keretén belül A Fejedelem musical azonban nem az egyetlen attrakció. Július 10. és 13. között ugyanis még sok programra sor kerül: a rendezvény négy napját végigkíséri az Unplugged Feszt, melyen tizenöt akusztikus zenekar lép fel, továbbá kiállítások, gyermekprogramok, kézműves vásár, kuruc nap, borkóstoló és sok más érdekfeszítő rendezvény.