Duduk – az ősi örmény hangszer
A Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) e heti rendezvényének a duduk volt a témája. Nagy Attila, az egyesület alelnöke az ősi örmény hangszerről tartott előadást, amelyet az UNESCO felvett 2005-ben a Szellemi Kulturális Örökség listájára.
Az évad utolsó rendezvényét tartotta a MÖMKE a Bernády Házban, ahol Ávéd Rózsa a nyári tevékenységeket ismertette, az örmény búcsújárás időpontját, illetve azokat a terveket, amelyek megvalósítására ősszel kerül sor.
Nagy Attila részben a Wikipédiából tájékozódott a dudukról, amely egy olyan fúvós hangszer, amelyből általában egyszerre kettő szólal meg egy-egy hangversenyen. Az egyik a fő dallamot játssza, míg a másik az alaphangot fújja egy sajátos techinkával, az úgynevezett közlégzéssel, csakúgy mint a zurnások.
Több féle hangolásban készül, legelterjedtebb változatai a főleg szólózáshoz használt, alt fekvésű A és a B, nagyzenekari játékhoz pedig a D, más néven piccolo duduk, és ma már használják a klarinétéhoz hasonló billentyűkkel ellátott tenor és basszus változatait is, amiket kifejezetten duduk-együttesek számára feljesztettek ki, mint amilyen pl. a jereváni Quartet Dudukner. Az Örményországból származó duduk, vagy tsiranapogh, duplafúvós hangszer, jóminőségű kajszibarackfából készül, az örmény zene elengedhetetlen része.
A duduk különlegesen egyedi hangjával, amelyhez hasonló talán nincs is, mondta Nagy Attila, zenehallgatás közben ismerkedhettek a rendezvény résztvevői. Bár az alelnök mindent megtett, hogy élő zene keretében hallgathassanak dudukot, nem sikerült olyan zenészt találnia, aki e hangszeren játszik. „Magyarországon kapható a hangszer, remélhetőleg az egyesületünk is beszerez egyet és valaki el is sajátítja annak művészetét” – hangzott el az előadáson.
A duduknak több változata is létezik, legelterjedtebb a Kaukázusban, a Közel-Keleten és Közép-Ázsia egyes részein. Hangja a filmrendezőket, illetve a zeneszerkesztőket, zeneszerzőket is megihlette, több hollywoodi filmben is felcsendülnek e különleges dalok. Például a Gladiátor című film legelején is.