Mit jelent a színészképzés, hogyan lehet olyan szemléletet kialakítani, hogy a színészhallgató önmagát nevelje, illetve a tanár ebben irányítást nyújtson – többek közt erről is szól Tompa Klára színész, egyetemi tanár A lélekmozi című könyve, amelyet csütörtök délután a színházi világnap alkalmával mutattak be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen.

A kötetet és annak szerzőjét elsőként Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, az egyetem tanára méltatta. Saját kutatási területéről beszélve, elmondta, 1946-ban kezdődött a színművészeti oktatás, olyan tanárok által, akiknek nem volt felsőfokú képzettségük, nem voltak jegyzeteik, mindenki saját műveltsége, olvasottsága, tanári tapasztalata szerint tanította a színésznövendékeket. Tompa Klára műve nagy lépés az egyetem életében – hangsúlyozta Gáspárik, mert egy eddig lefedetlen területet fog át, egy olyan módszert ír le, amilyet eddig nem fogalmazott meg senki: azt, hogy hogyan lehet egyénre szabottan tanítani.

Kovács Levente rendező, színészgenerációk tanára a színészképzés elméleti és gyakorlati részéről beszélt, pedagógiai stratégiákról, a folyamatos-, illetve az eseménypedagógiáról, a színészi szakmáról, amely a tévhit ellenére „igen komoly szakma”- fogalmazott.

Végül Tompa Klára felolvasott egy részt a könyvéből, majd arról beszélt, hogyan áll a folytatás elébe és a diákjai véleményét is várja a kötetről.